Nem jár jutalom érte, ha az ember túl komolyan veszi önmagát vagy az életet. Az életet görcsösség nélkül, felszabadultan kell élni.

A pénz olyan, mint a folyó: ha gátat emelsz a folyásának (vagyis foggal-körömmel ragaszkodsz hozzá), akkor pangó állóvíz lesz belőle, az életedből pedig mocsár.

A keresztény hit nekem mindenekfelett támaszt, vigaszt, feloldozást, erőt és szeretetet jelent. A valódi üzenetét azonban a legtöbbünk valamiért nem érti meg.

Néha egy nagy megrázkódtatásra van szükség ahhoz, hogy felébredjünk, és felidézzük magunkban, kik és mik is vagyunk.

Az egymásrautaltság csodálatosan összekovácsolja az embereket. Ezekből a szoros kötelékekből pedig tapasztalatom szerint szinte mindig hatalmas erő fakad.

A legtöbb félelmünk, amelyet magunkkal viszünk a felnőtt életünkbe is, gyakran abból táplálkozik, ami “megtörténhetne” vagy “megtörténhetett volna”, nem pedig abból, ami tényleg be is következik.

Az embernek tisztában kell lennie a korlátaival; nem szabad semmilyen kalandba belevágnia anélkül, hogy rendelkezne valamilyen megbízható tervvel arra az esetre, ha valami nem úgy alakulna, ahogy elképzelte.