Szeretetteljesnek lenni egyszerűen annyit jelent, hogy hajlandók vagyunk szabadon és nyitottan válaszolni.
Ha valaki szisztematikus rendben elő tudja adni, hogy mely okokból kifolyólag, s milyen indokok alapján szereti azt, akit szeret, az vagy úgy hiszi, hogy a jól nevelt embernek így kell beszélnie, vagy sohase szeretett.
Ha szeretteinknek minden áldott nap elmondjuk, hogy nagyon vigyázzanak magukra, ennek egész biztosan megvan a foganatja. Aki ennyi babonában sem hisz, miért megy el az olyan embernek?
Aki nem tud szeretni, az hiába keresi a kulcsot, amellyel belülről magára zárta ajtaját.
A gyerekek iránti szeretetünkben benne van, hogy el fogjuk veszíteni őket.
A boldogság és az erő csakis a gyűlölet hiányában marad fenn. A gyűlölet maga a pusztulásba vezető út. A szeretet az út az erő felé.
Vannak emberek, akik szeretik a hatalmat, másoknak pedig hatalmuk van szeretni.
Győzd le a démonokat egy dologgal, amit szeretetnek hívnak!
Nem vagyok rendes, udvarias, kedveskedő alkat. Együttvéve mégis szeretem az embereket.
A legforróbb pokol olyan családokban van, ahol szeretik egymást.
A család nem ott van, ahová a vér köt, hanem ott, ahol szeretnek. Ott, ahol melletted állnak.
Ne kívánd senki szeretetét. Ne utasítsd el senki szeretetét. Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye-melege: mindenre egyformán. Akik közel jönnek hozzád, azokra több essék fényedből és melegedből, mint akiknek nincs szükségük terád. Családtagjaid, mindennapi társaid s a hozzád fordulók olyanok legyenek számodra, mint a kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik.
Olyan mintát kaptam, mely szerint nem a szépség, az ész a fontosak, hanem valami egészen más. És az, hogy mit hogyan mondunk. Persze mondhatunk sok mindent, nem kell félni, hogy melyik szavunk hova esik és mi lesz belőle, de amit szívből mondunk, az tényleg belehullik a lelkünkbe, mint egy mag. Ilyen vagy, olyan vagy, nem számít, ha mindeközben szeretnek.
Ha szeretsz, kiszolgáltatott vagy, ha nem szeretsz, akkor sivárnak és üresnek érzed a lelked.
Az ember arra éhes, hogy úgy szeressék, ahogyan van.
Az önszeretetet én úgy határozom meg, mint azt a helyet, ahová akkor érkezünk meg, ha minden mást elengedtünk. Egy interjúban nemrég megkérdezték tőlem, szeretem-e azt, akivé váltam. Azt válaszoltam, hogy nem hinném, hogy bárkivé váltam volna, csak elengedtem mindent, ami visszatartott attól, hogy az legyek, aki valójában vagyok.
Nálam boldogabb embert nem ismerek, és ez a boldogság egy egyszerű döntés következtében lett az enyém: a szeretetet választottam.