Nem olyan túl menő srác voltam, aki a falnak dőlve cigizik a bulin; nem, én az a srác voltam, aki táncol. Aki hajtja a csajokat és minden koncerten odafúrja magát az első sorba, akármilyen későn ér oda. Odateem magam. Rámenős voltam.
Valóban voltak magammal, a külsőmmel problémáim. Nem voltam sem amorózótípus, sem magas, sem szép, sem jó svádájú, magam körül viszont sok ilyet láttam a főiskolán, és ez kisebbrendűségi érzéseket keltett bennem. Szerencsére remek tanáraim voltak, akik észrevették, mi a bajom, és önbizalmat csepegtettek belém.
















