Ne felejtsétek: nem azért eszünk, hogy éljünk, de azért élünk, hogy együnk. Ez a lényeg!
Gasztronómia idézetek
Minden szakács álma, hogy fűszernövényeit ott nevelje konyhája ablakában, és amúgy frissiben használja őket – az ember csak letép néhány levelet, amit a mozsárban szétzúz, és egy kis olajjal egy csinos báránycombra mázol. Ugye, nincs ennél istenibb?
A pizzát úgy kell enni, hogy az ember félbehajtja, és befalja. Aki kést és villát használ hozzá, az nem férfi, hanem hitvány, gyönge báb!
Sok konyhát láttam már életemben, és nagy részüknek van egy közös jellemzője: a szervezetlenség. Ez akadályozza a főzést, úgyhogy egyszerűen takarítsd el az útból a nem odavaló cuccokat, a malacperselyt meg az újságokat, mert csak a helyet foglalják, de semmi közük az ennivalóhoz.
Esténként igyekeztünk felfedezni a chilei konyha specialitásait, de mivel sok vendéglőben csak spanyol étlap volt, én pedig véletlenül sem szerettem volna vegetáriánusként valami ismeretlen nevű állat húsába harapni, maradtam a mindenhol jelen lévő avokádós salátáknál.
Bejártam a világot, és mindenütt szerettem a kínai vendéglőket. Valami csoda folytán a fantasztikus kínai ételek valahogy közel járnak a magyar ételekhez, holott szemre egészen mások.
Az a helyzet, hogy a sonkafőzéshez, illetve a jó sonkához két dolog kell. A sonka meg én.
– mondta a Facebook oldalán megosztott húsvéti videójában (2026. 04. 04.)
Mindent magyar ételt nagyon szeretek, a gulyást, a paprikást és minden hasonló cuccot!
A magyar nép táplálkozása egyszerű és egyoldalú. Szükséges, hogy a nép megismerje a gazdaságos és egészséges főzés és táplálkozás tudományát.
A népvándorlás korában és azt megelőzően az ősmagyarok a nomád törzsek életét élték. Bár erről a korról nem maradtak feljegyzések, több mint valószínű, hogy a vándorlások idejére valamiféle „konzervet” készítettek maguknak, melyet a pihenési szünetekben készre tudtak főzni. A mai „tarhonya” például az akkori, napon szárított tésztafélék egyike, melyet napjainkban az élelmiszeripar is előállít és forgalomba hoz. Ezt sem csak a mi alföldi pásztoraink főzik és élvezik, hanem a kaukázusi népeknél, Mongóliában, Perzsiában és a Balkánon – részben hasonló elnevezéssel (tarana, tarkhana) – is szokásos.
A mai magyar konyha távolról sem azonos azzal, melyet elődeink egy évezreddel ezelőtt a Kárpátokon át behoztak, de jellegzetes ismertetőjegyei még az egy-két évszázaddal ezelőtti szokásoktól is eltérnek. A modern magyar konyha ma is viseli a legrégibb korok kétségbevonhatatlan nyomait, és néhány étele közeli rokonságra utal azokkal, melyeket az ázsiai őshazának megfelelő területen ma is készítenek.
Ha valaki a magyar ételek ízeit tökéletesen szeretné reprodukálni, ehhez magyar zsírt, magyar zöld- és fűszerpaprikát, magyar paradicsomot és hagymát igyekezzék beszerezni.
A modern mai konyhát a sertészsír, a vöröshagyma és paprika mellett, a tejfel gyakori alkalmazása jellemzi.
Ismerek egy hölgyet, aki kiváló produkciókkal örvendezteti meg a családját. De ha illusztris vendéget vár, és nagyon ki akar tenni magáért, szinte bizonyos, hogy valamilyen hiba csúszik közbe. Egy vegyész barátomat szoktam neki idézni, aki rendkívül nagy érdekű anyagokkal dolgozott. Azt mondta nekem: Ha én az értékes anyaggal telt lombikkal óvatoskodva, úgy megyek át a másik helyiségbe, hogy közben arra gondolok, mi lesz, ha eltöröm, biztosan megbotlom egy hajszálban. Úgy kell ezét átvinni, mint ha csak egy doboz gyufa lenne a kezemben. Ugyanez vonatkozik a főzésre: semmitől sem szabad félni, semmit sem szabad szorongással végezni. Fél kézzel, könnyedén kell dolgozni, persze azért úgy, ahogy az a Nagy (vagy e kis) Könyvben megíratott, bármilyen hibát ügyesen, gyorsan, némi fantáziával korrigálni lehet. És akkor minden nagyon jó lesz!
Nálunk a húsvét fő étkezése a húsvét vasárnapi ebéd. A hagyományos báránysült vagy tárkonyos bárány egyre inkább kiszorul az étrendből, helyét a baromfi foglalja el. A füstölt, főtt húsvéti sonka a vele együtt főzött, a sonkalétől különös ízt és színt kapott tojásokkal már a nagyszombati vacsorán asztalra kerülhet. Más országokban a hagyományos húsvéti étkezés a vasárnapi reggeli. A szépen díszített asztalnál mindenki tányérja mellett tojás lapul, s fő étele a friss húsvéti kalács.
Nem csak a kávét főzöm Szentkirályiból, hanem mindent azzal készítek. Egyszer a Kempinskiben ebédeltem, és kijött a francia séf, hogy elmondja, Balogh úr, a legjobb leveseket Szentkirályiból főzöm. Azóta én is csak abból csinálom a leveseket, de még a tésztát is ásványvízben főzöm ki.
A kenyér csücskét levágjuk, belét kiszaggatjuk és a konyhai mosogatóba dobjuk, vagy magunk mellett szétszórjuk.
Ha a szalonna még nem sült át, de a kenyér már feketére égett, a betyárgyros fogyasztásra kész.
Helyezzük az alufóiába csomagolt, háromszög alakú Medve sajt hasábot a mikrohullámú sütőbe. A belső térbe tekintve az olvadó sajt látványát színpompás tűzijáték kíséri.
A készítés során hallásunkra hagyatkozunk: előbb sípoló, majd durranó hangok jelzik, hogy az étel elkészült.