A hazai szalonnának itt jött meg igazán az íze, és a nyárson sült kukorica édesebb volt, mint a cukros mogyoró, pedig annyi kormot ettünk meg vele, amennyi az emberevők gyomrában lehetett egy kéményseprő elfogyasztása után.
Gasztronómia idézetek
A gasztronómiáról szóló idézetek az ételek élvezetét, a főzés örömét és a közös étkezések különleges hangulatát ragadják meg. Ezek a szellemes vagy éppen elgondolkodtató mondások az ízek, a hagyományok és a vendéglátás világát idézik fel, ahol egy finom fogás az emlékekhez, az otthon melegéhez és az emberek közötti kapcsolatokhoz is szorosan kötődhet.
A népvándorlás korában és azt megelőzően az ősmagyarok a nomád törzsek életét élték. Bár erről a korról nem maradtak feljegyzések, több mint valószínű, hogy a vándorlások idejére valamiféle „konzervet” készítettek maguknak, melyet a pihenési szünetekben készre tudtak főzni. A mai „tarhonya” például az akkori, napon szárított tésztafélék egyike, melyet napjainkban az élelmiszeripar is előállít és forgalomba hoz. Ezt sem csak a mi alföldi pásztoraink főzik és élvezik, hanem a kaukázusi népeknél, Mongóliában, Perzsiában és a Balkánon – részben hasonló elnevezéssel (tarana, tarkhana) – is szokásos.
A mai magyar konyha távolról sem azonos azzal, melyet elődeink egy évezreddel ezelőtt a Kárpátokon át behoztak, de jellegzetes ismertetőjegyei még az egy-két évszázaddal ezelőtti szokásoktól is eltérnek. A modern magyar konyha ma is viseli a legrégibb korok kétségbevonhatatlan nyomait, és néhány étele közeli rokonságra utal azokkal, melyeket az ázsiai őshazának megfelelő területen ma is készítenek.
Ismerek egy hölgyet, aki kiváló produkciókkal örvendezteti meg a családját. De ha illusztris vendéget vár, és nagyon ki akar tenni magáért, szinte bizonyos, hogy valamilyen hiba csúszik közbe. Egy vegyész barátomat szoktam neki idézni, aki rendkívül nagy érdekű anyagokkal dolgozott. Azt mondta nekem: Ha én az értékes anyaggal telt lombikkal óvatoskodva, úgy megyek át a másik helyiségbe, hogy közben arra gondolok, mi lesz, ha eltöröm, biztosan megbotlom egy hajszálban. Úgy kell ezét átvinni, mint ha csak egy doboz gyufa lenne a kezemben. Ugyanez vonatkozik a főzésre: semmitől sem szabad félni, semmit sem szabad szorongással végezni. Fél kézzel, könnyedén kell dolgozni, persze azért úgy, ahogy az a Nagy (vagy e kis) Könyvben megíratott, bármilyen hibát ügyesen, gyorsan, némi fantáziával korrigálni lehet. És akkor minden nagyon jó lesz!
Nálunk a húsvét fő étkezése a húsvét vasárnapi ebéd. A hagyományos báránysült vagy tárkonyos bárány egyre inkább kiszorul az étrendből, helyét a baromfi foglalja el. A füstölt, főtt húsvéti sonka a vele együtt főzött, a sonkalétől különös ízt és színt kapott tojásokkal már a nagyszombati vacsorán asztalra kerülhet. Más országokban a hagyományos húsvéti étkezés a vasárnapi reggeli. A szépen díszített asztalnál mindenki tányérja mellett tojás lapul, s fő étele a friss húsvéti kalács.









