Tulajdonképpen autodidakta állatkertes voltam, és általában véve sokkal jobb véleményem volt az állatokról, akikkel együtt éltem, mint az általam akkor ismert emberek többségéről.
Vélemény idézetek
Te vagy a legfontosabb kritikus. Egyetlen véleménynek sincs olyan befolyása arra, hogyan érzed magad, mint annak, ahogyan önmagadról vélekedsz. És a legfontosabb megbeszéléseket, eligazításokat és beszélgetéseket, amelyekben valaha is részed lesz, önmagaddal folytatod.
Én nem tudom, nem értem, képtelen vagyok már felfogni és feldolgozni, hogy embereknek, ha értenek hozzá, ha nem, basszus mindenről, de MINDENRŐL véleményük van.
MINDENRŐL.
Hihetetlen. És akkor még el is mondják… hogy bármi van, de annak az ellenkezője se elég jó.
Ha meg szólnak neki, akkor sértődötten visszavág. Sajnálatos ez a fajta locsogáskényszer, jár a szája mindenkinek, mint a kacsa segge, nyilvánosan.
Tele vagyunk bírálattal, ítélettel, hozzáfűznivalóval. Miért mondta, nem kellett volna, mást kellett volna, nem így kellett volna, hogy nézett ki, satöbbi…
Mondják már meg, hogy kinek jó ez?
Az ember gyakran ellentmond egy véleménynek, miközben tulajdonképpen csak a hang ellenszenves, ahogyan előadták.
Milyen egyszerű lenne az élet, ha az emberek őszintén és becsületesen közölnék egymással véleményeiket, érzéseiket és gondolataikat. Ehelyett mindig valami mást mondanak. Az ördög tudja, hogy miért. De hát ha ez már egyszer így van, mit lehet tenni?
A fogyasztói társadalmat nem az érdekli, hogy mi a véleményem, mik a gondolataim. Az érdekli, hogy hogyan dolgozom – esetleg teljesen unalmas és értelmetlen munkakörben – és mennyit vásárolok az üzletekben. Minél inkább elnyomom saját magamat, az érzelmeimet, a véleményemet, annál inkább beleereszkedem abba a gépezetbe, amit ez a társadalom képvisel. Így elfogadhatóbb polgár leszek, elfogadhatóbb tagja a társadalomnak annak dacára, hogy magamat teljesen elveszítem.
Ha az elmúlt években nem változott legalább egy fontos dologban a véleményed, vagy nem alakítottál ki újakat, ellenőrizd a pulzusod. Lehet, hogy már halott vagy.
Soha nem okvetetlenkedem, nem akarok okostojás lenni, de ha megkérdezik a véleményemet, akkor mindig elmondom, amit őszintén igaznak tartok.
Miért gondolják azt az emberek, hogy feltétlenül szükséges elmondaniuk, mit gondolnak rólunk?
Milyen gyorsan is alkotunk véleményt egy-egy emberről, s jutunk velük kapcsolatban ilyen-olyan következtetésre! Az egós elmét elégedettség tölti el, amikor címkét ragaszthat egy másik emberi lényre, hogy így fogalmi identitást adjon neki, amikor kinyilvánítja fölötte igaznak vélt ítéletét.
Akit erőszakkal győznek meg, annak nem változik a véleménye.
Tiszteletre méltó álláspont, csak kissé hülye.
Aki ismer, az tudja, milyen ember vagyok. Tudom, hogy nem vagyok egyszerű eset, de összességében nem tartom magam rossz embernek. Aki egy újság beszámolója alapján fog megítélni, az nem érdekel, annak nem fogok adni a véleményére.
Az ember úgy is megváltoztathatja álláspontját, hogy nem rúg bele korábbi meggyőződésébe.
Csak az idióták nem hajlandók megváltoztatni a véleményüket.
Légy önmagad. Szeress teljes lényedből. Figyelj mindenre és mindenkire, de ne törődj mások véleményével.
Nincs veszedelmesebb, mint ha a felelős állásban levő vezetőnek minden kérdésben előre elfoglalt, változhatatlan álláspontja, kész döntése van.
Az idióták egyáltalán nem értenek a futballhoz, és mégis elmondják a véleményüket.
Alapvetően én nem vagyok – szerintem – az a szimpatikus fajta, mert a tárgyilagosságom, amit persze sokan összekevernek és azt gondolják, hogy goromba vagyok, miközben nem, csak ami van, az van, nincs mit szépítgeti rajta, ki kell mondani, attól hogy mást mondunk semmi nem változik meg.
Ha az, akihez beszélsz, az általad mondottak hatására rosszabb véleménnyel lesz arról, akiről beszélsz, akkor pletykálkodsz – úgyhogy hagyd abba.
