Mindig az egyszerűségben rejlik a titok, akár a legmélyebb igazságokról, akár arról van szó, hogy valamit meg kell tenni, írni, festeni. Az élet mélysége az egyszerűségében rejlik.
Hogyan tudná egy férfi egész életén keresztül úgy hordozni a titkát, hogy az őt szerető nő ne gyanítson semmit?
A korai nyár jelenének üde frissessége és a múlt nehéz, poros illata összekeveredett az akácillatú levegőben, egymásba kapcsolódtak, és feltárták titkaikat.
Ha van titka az életnek, akkor csak annyi, hogy ne próbálkozzunk. Hagyjuk, hadd jöjjön az élet: a nők, a kutyák, a halál és az alkotás.
Mi az ember? Mi értelme és célja van életünknek? Mi a jó, és mi a bűn? Honnét van a szenvedés és mi a célja? Melyik az igazi boldogsághoz vezető út? Mi a halál? Miben áll a halál utáni ítélet és az igazságszolgáltatás? Végül pedig, mi az a létünket körülölelő, legvégső, megnevezhetetlen titok, amelyből eredünk és ahová megyünk?
Amit elképzelhetetlennek tartanak a mai gondolkodásban, az korlátot szab mindazon képtelenség felismerésének, amit a kozmosz rejteget előlünk.
A Balaton. A tó, ami egyszerre mély és sekély, sohasem változó. Ugyanakkor tele van titkokkal. Nem mond el mindent, nem fedi fel magát teljesen. Ettől nem szereti kevésbé
az embereket az életében, de mindig lesznek olyan részei, amiket mindenki elől rejtve tart.
Ha már egyetlen felderíteni való rejtély sem maradna, bizony minden nagyon unalmas volna.
Szokatlanul elcsendesedett a határ. A szőlőbogyók zöldje sárgásra enyhült, a diók burka meghasadt, a telt hasú szilvák a földet nézték, és csend lett a tőkék között, mintha a nagy levelek valami titokról hallgattak volna.
Hát nincsenek-e a természetben ezer meg ezer jelenetek, fejthetetlen mély titkokra mutatók?
A Vörös Szoba a Tűz, jöjj velem!-nek is fontos alkotóeleme, imádom a Vörös Szobát. Először is függönyök vannak benne, márpedig irtóra imádom a függönyöket, de komolyan. Azért, mert magukban és maguktól is szépek, de azért is, mert valamit elrejtenek. Van valami a függöny mögött, az ember nem tudja, jó vagy rossz.
Az emberek végül már nem szerették a Twin Peakset, de legalább jól ért véget a dolog, mert akkor bukkant fel a Vörös Szoba. Nem tudom elmondani, mi a Vörös Szoba, de emlékszem, mikor jutott eszembe először, és mennyire lenyűgözőnek találtam az ötletet. Ez megnyitott valamit a Twin Peaksben, és egy csomó egyébhez is elvezetett. Szóval a pilot és a Vörös Szoba, és ahova az egész vezet – mindezeket összerakod, és ezek összességéből megkapod a valódi Twin Peakset. Ez egy gyönyörű, érzékeny valami, amelyben több mindenről van szó, mint ami szemmel látható, és amelyben ott van a rejtély a levegőben.
Én nem tudom mi az, mi hátra van, az ismeretlen,
De tudom, ha eljön, jó lesz s el nem kerülhető.
Nem árt, Gina, ha olykor az emberi lét sötét és rejtelmes dolgaiba is belepillantunk.
(A vadkacsa)
A titkosírás első szabálya: egy jó nyom, mindig egy másik nyomhoz vezet.
Minden ember úgy van megalkotva, hogy a legmélységesebb titok és talány legyen a többiek számára.
Ha nem leszek, nem fogja tudni senki,
sorsomnak mennyi furcsa titka volt.