1938. június 9. - 2026. január 4.
magyar közíró, jogász, újságíró
Drábik János legemlékezetesebb idézetei a világpolitika háttérfolyamatairól, a nemzeti szuverenitásról és a globális pénzügyi rendszerek működéséről szólnak. Szerezz rálátást a neves közíró szavaiból, aki évtizedek óta kutatja a történelem rejtett összefüggéseit, és aki arra ösztönöz minket, hogy kritikusan szemléljük a körülöttünk zajló eseményeket, megőrizve tisztánlátásunkat a modern kor információs zűrzavarában.
Uram! Adj erőt ahhoz, hogyha tudok változtatni a magyar nép ellen Trianonban elkövetett nemzetközi bűncselekmény tragikus következményein, akkor azt haladéktalanul és erős akarattal megtegyem.
Uram! Adj erőt ahhoz is, hogy amin nem tudok változtatni Trianonnal kapcsolatban, abba beletörődjek úgy, hogy ne ártsak vele népem és hazám érdekeinek.
És Uram! Adj nekem bölcsességet is, hogy magyarként és az Országos Trianon Társaság elnökeként a kettőt meg tudjam különböztetni egymástól.
Ha valaki megkapja „az összeesküvési-elmélet híve” címkézést, az a tudományos életben olyan, mintha egy labdarugó piros lapot kap a játékvezetőtől.
A ma uralkodó nyugati értékrend az egyén felelősségének elsődlegességét hangsúlyozza. Ugyanakkor a társadalomtudomány bebizonyította, hogy az egyén csak társadalmi és kulturális viszonylataiba ágyazódva értelmezhető. Az 1945 utáni német nemzedékek egész sorát teszik ma is felelőssé a harmadik birodalom bűneiért, holott ezek a nemzedékek már mind a II. világháború után születtek.
Azon is el kell gondolkodni, hogy ezek a túlnyomórészt iszlám kultúrkörbe tartozó illegális bevándorlók miért kerülik el nagy ívben a gazdag iszlám országokat és miért mindenáron a más kultúrával rendelkező Európába akarnak bevándorolni.
Az iszlám lényegében ellenzi a vallások közötti érdemi párbeszédet. A muszlim hitről való áttérítést, illetve áttérést pedig büntetőjogilag üldözik.
Az ősi magyar jog csak egyetlen tulajdonost ismert: a királyt, illetve a király felett is álló jogi személyt, a Szent Koronát. Ez a jogi személy nagyon fontos közjogi jogosítványokkal rendelkezett, amelyek évszázados közjogi küzdelmekben kristályosodtak ki. Egyedül a Szent Korona volt tulajdonos, mindenki más Magyarországon csak birtokos lehetett, de nem tulajdonos, azaz csak a tulajdonjog egyes részjogosítványaival rendelkezett. Ez az ősi magyar jogrendszer közjogilag szabályozta a tulajdonlást és a birtoklást, és ily módon a gazdasági tevékenységet, a termelést is meghatározta.
A történelemből tudjuk: több összeesküvési elméletről viszonylag rövid idő alatt kiderült, hogy valóságos történelmi tényekre vonatkoznak, s így elméletből, azaz feltételezésből, tehát olyasmiből, ami nem több mint lehetőség vagy valószínűség, bizonyított ténnyé alakultak át.
Az illuminátusok a világesemények mozgatói. Vérségi leszármazás szerinti elit csoportot alkotnak, amelyeket törzseknek, vagy családoknak hívok. 13 főbb ilyen család van. Valamennyien „generációs sátánisták”-nak nevezhetők. Ez azt jelenti, hogy évszázadokon át gyakorolták a titkos fekete mágiát és vallásukat nemzedékről nemzedékre átörökítették. Kettős életet élnek. Egyik életük, amit a világ lát és van egy titkos életük is, ami nem látható. Kevesen vannak azok, akik keresztül tudtak hatolni az őket körülvevő szigorú titoktartáson. A titkolózás egyfajta művészet a számukra. Amíg nem találkoztam vele, el nem tudtam volna képzelni, hogy bárki ilyesmire képes és ezért igen kevesen vannak, akiknek sikerült áttörni ezt a titoktartást… A modern időkben csak igen kevesen tettek említést az illuminátusok létezéséről, ezért ez lett a feladatom. Meg akarom mutatni a világnak, kik ezek az emberek, melyek a hagyományaik, mit tesznek és minden mást, amit tudok róluk. Most azért szólok róluk részletesebben, mert amikor valaki felteszi a kérdést, hogy kik ők és mit akarnak, a válasz az: nem úgy gondolkodnak, mint mi. Az emberek nagyon gyakran úgy magyarázzák a körülvevő világot, ahogy ők gondolkodnak, vagy amilyen az ő világuk. Ha valaki meg akarja érteni az illuminátusokat, tudnia kell, hogy ők nem úgy gondolkodnak, mint mi.
Aki szembetalálkozik a tudományos eszközökkel végzett tömeges agykontroll méreteivel, egyben mélyen elgondolkodhat azon is, hogy miért olyan közömbös a lakosság többsége nemcsak Amerikában, de a többi fejlett országban is a társadalom feletti uralomgyakorlás ezen új és immáron tömegessé váló módszereivel szemben.
A Kennedy-gyilkosság hátterében bizonyíthatóan több nagy hatalmú szervezet és erő összehangolt tevékenysége mutatható ki.
Nem lehet úgy kormányzati feladatra vállalkozni, hogy beszélek, beszélek, hosszan beszélek, de semmi konkrétat nem mondok. 87 éves vagyok, és én a leghatározottabban ki merem jelenteni, hogy Magyar Péter szükségszerűen el fog tűnni, mert semmilyen mondanivalója nincs.
Tudatosítanunk kell, hogy akiknek nem fáj Trianon, és akik közömbösek máig tartó következményeivel szemben, azok érzelmileg, lelkileg már nem teljes értékű magyarok. Ezt pontosan a zsidóságtól tanulhatjuk meg. Ahogyan nem zsidó (legfeljebb félzsidó), akinek nem fáj a holokauszt, ugyanúgy nem magyar (legfeljebb híg-magyar) az, akinek nem fáj Trianon.
André Tardieu, aki háromszor volt francia miniszterelnök, és aki a trianoni békediktátum szövegének megfogalmazója is volt, írta, hogy a szabadkőművesség nem magyaráz meg mindent, de a szabadkőművesség nélkül nem lehet hűen beszámolni a történelmi eseményekről.
Ki kell mondani, hogy a fejlett nyugati világ pénzrendszere rossz, a benne működő kamatmechanizmus világszerte és országokon belül is folyamatosan és egyre igazságtalanabbul újraosztja a javakat, növeli a szegénységet, a munkanélküliséget és milliók mérhetetlen szenvedésével jár.
Ha arra keressük a választ, hogy ki a felelős a történelem meghamisításáért és elhallgatásáért, látnunk kell, hogy az a dokumentumok és a könyvek megsemmisítésétől és elrejtésétől egészen az udvari történészek által alkalmazott kifinomult módszerekig terjed.
A Trianoni diktátum egy történelmi korszakváltás szégyenteljes produktuma.
Mások ezeket keresték még
Drábik János magyar közíró, jogász és elemző, aki évtizedek óta foglalkozik a társadalmi, gazdasági és politikai folyamatok értelmezésével.
A Drábik János idézetek mélyebb összefüggésekre világítanak rá: arra, hogyan formálják a hatalom, a gazdaság és az emberi döntések a világunkat.
Gondolatai arra ösztönöznek, hogy önállóan gondolkodjunk, kérdéseket tegyünk fel, és felelősséggel viszonyuljunk a társadalomhoz, amelyben élünk. Írásaiban gyakran jelenik meg a szabadság, az igazságkeresés és a nemzeti önrendelkezés fontossága – olyan témák, amelyek minden korban aktuálisak.
Az itt található idézetek betekintést nyújtanak egy sokat vitatott, mégis meghatározó közgondolkodó szemléletébe, aki azt üzeni, hogy ne elégedjünk meg a látszattal, hanem próbáljunk a dolgok mélyére látni.
