A szabadságot – elvben – minden ember szereti, csakhogy egynémely ember egyedül magát, más ellenben mindenkit szabadnak óhajtana.
A legrettenetesebb fegyverek is emberségesek, ha azokat a győzelem siettetése teszi szükségessé, és csak azok a módszerek szépek, amelyek a nemzet számára a szabadság dicsőségét biztosíthatják.
Senki sem szabad, még a madarak is az éghez vannak láncolva.
Ó, fogcsikorgatás. Ó, megalázás,
hogy rab vagyok és nem vagyok szabad.
Nem az enyém már a kezem, a lábam,
és a fejem, az is csak egy adat.
Túlzás nélkül biztosan mondhatom azt, hogy ma Magyarország nélkül, a magyar emberek nélkül, a magyar kormány hangja nélkül nincs szabadság Európában.
– mondta a Kossuth Rádió “Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában ( 2024. 04. 19.)
A szólásszabadság Nyugat-Európában rossz bőrben van. Ott kialakultak olyan liberális társadalmak, amelyben a közvéleményt alakító tényezők, leginkább a média, az egyetemek, a kutatóintézetek, az alapítványok és persze a politikusok egyszínűvé váltak, és nagyjából ugyanazt mondják. Én tudom, hogy a magyaroknak ezt nehéz elhinni, mert mi a Nyugatot mindig a szabadság szimbólumának tekintettük, de ennek vége van. Tehát ha kinyitok, most meg sem nevezem az országot, mondjuk, két német újságot, egy baloldalit meg egy jobboldalit, ott a fontos kérdésekről pontosan ugyanazt fogom olvasni. Tehát egész egyszerűen ma egy olyan vélemény-úthenger uralkodik Nyugat-Európában, amit a magyarok el se tudnak képzelni. És ez párosul a mindennapi elnyomásnak a jelenségeivel.
– mondta a Kossuth Rádió “Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában ( 2024. 04. 19.)
Gyönyörű az úttalan rengeteg,
ujjong lelkem a parton egyedül;
egy társaság van, hol nem szenvedek:
a mély tenger, hol az ár hegedül.
Embert meg nem vetek,
de a természethez vagyok hű.
Ki nem állhatom azokat az embereket, akik kalitkába zárják a madarakat, hogy csak nekik énekeljenek. Hagyd meg a szabadságom és szeress.
Sehol nem akarok lakni. Gyűlölöm a lehorgonyzott hajókat és a kikötőket. Én a tengerre akarok kifutni. (…) Az életre akarok rátalálni.
Testvérek népe, egy nemzet leszünk,
baj és veszély nem választ el soha.
Szabadok leszünk mindig, mint apáink,
Inkább halált, mint szolgaságban élni!
Muszáj táplálkoznunk, kibocsátani a salakanyagokat, és oxigént felvenni a sejtműködéshez. Minden más választható.
Az igazi szabadság az a megértés, hogy választhatunk abban, hogy kinek és mit engedünk, hogy hatalma legyen felettünk.
Az élet célja a felszabadulás, nem pedig a kontroll vagy a hatalom. Szabadnak lenni önmagunktól, attól amit az ember megszerzett, a test és az elme útjaitól, valamint az élet polaritásaitól.
Már fiatal koromban észrevettem, hogy azok az emberek, akik döntéseket hoztak és döntési szabadsággal rendelkeztek, valahogy mind gazdag és pénzes emberek voltak. Én egyike akartam ezeknek lenni. Nem a pénz kedvéért akartam pénzes lenni, hanem azért, hogy döntési szabadsággal rendelkezhessem.
Minden filozófusnak van egy alapértéke, amit szabadságnak neveznek. Ahol a szabadság sérül, ahol a szabadságot bármilyen formában elnyomják, ott a filozófus mindig beleszól, és mindig valami olyan mellett, ami a filozófia számára alapvető. Gondolatszabadság, szólásszabadság, jogrendszer.
Ha csupán testben és elmében létezel itt, szenvedésed elkerülhetetlen. A meditáció azt jelenti, hogy átléped az elme és a test határait, és megismered a szabadságot.
A kapu, amiről mindig azt hitte, ketrec, mint kiderült, a semmire nyílik.
