Lehet rosszul játszani, de lélektelenül soha! Van úgy, hogy az embernek rossz napja van és a pályán semmi nem sikerül. Nem számít, a lényeg az, hogy lássák rajtad az emberek, hogy megszakadsz a klubért, a szurkolókért és akkor a vereség is meg van bocsátva. Ilyen egyszerű!
Az emberek engem mindig teljesen figyelmen kívül hagynak a játékban. Senki sem várja tőled, hogy jó munkát végezz, aztán jobban dolgozol, mint azt akárki is gondolná.
Számomra nagyszerű motiváció, ha az ellenfél szurkolói kifütyülnek engem idegenben. Ám fáj nagyon, ha a hazai közönség teszi ezt velem. Ez olyan, mintha hazamennék, és a gyerekeim kiröhögnének.
Ha mindig a mezőny végén állsz, senki sem tisztel, azonban ha gyakrabban harcolsz elöl, akkor már veled is számolnak a vetélytársak.
A győztesek soha nem adják fel. Akik feladják, sohasem győznek.
A futás soha nem egyszerű testedzés volt számára. Eljutott arra a pontra, amikor a futás már nem esett nehezére, mintha nyolc kilométer megtétele kevesebb energiáját emésztette volna fel, mint az újság elolvasása. Inkább egyfajta alkalomnak tekintette az elmélkedésre, ritka lehetőségnek az egyedüllétre.
Gyászold a vereséget, mert számos, de örvendj a győzelemnek, mert ritka.
Én nem a rosszkedv ellen golfozom, hanem rosszul golfozom, és jól érzem magam.














