Ezentúl az élet úgy sodor majd magával, mint száraz bogáncsot a szél.
Meg Cabot
A család nem csak azokat az embereket jelenti, akik felneveltek. És nem csak azokat az embereket, akiknek ugyanaz a vér csörgedezik az ereiben, mint neked. A család az, ahol szükség van rád.
Az élet nem romantikus regény. Az igazság az, hogy a romantikus regények azért olyan kelendőek – azért vevő rájuk annyi ember -, mert senkinek az élete nem hasonlít rájuk. Csak mindenki azt szeretné.
Ez röhejes, a romantikus regényírókon mindenki csak röhög (amíg el nem olvas egy romantikus regényt!).
Tudom, egy szál nyomorult kis romantikus történelmi regény nem váltja meg a világot. De az csodás volna, ha pár embert olvasás közben olyan boldoggá tenne, mint engem írás közben.
Az egyik percben még nyugodtan ültünk egymás mellett az ülésen, a másikban meg… már egymás karjaiban hevertünk. És csókolóztunk. Mint aki még sosem csinált ilyet. Nem is: mint akik régen sűrűn és élvezettel csókolóztak, de azután megfosztották őket ettől. Majd hirtelen újból egymásra találtak, és rájöttek, milyen jó az. A világon a legjobb. Úgyhogy újrakezdték. Alaposan.
A bolygók a Nap körül, az emberek a derűt és kiegyensúlyozottságot sugárzó egyének körül keringenek.
A lelkes embereket mindenki szereti, még akkor is, ha történetesen az autómosás, a kerti grillezés vagy a kézimunka iránt lelkesednek.
A sport olyan, mint a lottó, semmi másra nem jó, csak arra, hogy a munkásosztályt abban a hamis reményben ringassák, hogy egy napon kiemelkedhetnek sörvedelő, furgont vezető társaik közül.
A pletykálkodó kiadja más titkait, de a megbízható szellem nem él vissza a bizalommal.
Ha megpróbálsz empátiával közeledni a többiekhez, szeretni fognak. Népszerűséged egyik napról a másikra ugrásszerűen megnő.
Először el kell sajátítanod a szabályokat, csak azután hághatod át őket.
A rejtélyek a könyvekbe valók, a valóságban iszonyú fárasztóak.
Ne hagyd, hogy a szerelem elsuhanjon melletted
S magával, repítse az éjbe a szívedet.
Ne várd, hogy a dolgok majd csak megtörténnek,
Azok nyerhetnek csak, akik harcra kélnek.
Ha akár csak egy percre is el kell válnunk egymástól, testünk és lelkünk minden apró alkotóelemét gyötrelmes zokogás rázza, míg újra vissza nem kapjuk egymást. És szívesen halnék akár ezer halált, ha ezzel megmenthetném őt egytől is.