Kaktusznak lenni könnyű. Nyers erővel ellökni magadtól
mindenkit, vastag falakat felhúzni könnyű. De odaadni azt, ami
vagy, kinyílni a világra és megélni a saját teljességedet,
vállalva azt, hogy rád taposhatnak… Nos, ehhez kell az erő.
Még mindig élvezem ezt a világot, én a motorsportban érzem magam otthon. Lelkesen utazom új országokba, ismerek meg új embereket és kultúrákat, ez az életem része.
Fura dolgok vannak a világban. Ha nyitott vagy, láthatod őket.
A szíved hatalmas. Komolyan! És mindig tudod még egy kicsivel nagyobbra nyitni. Ebben segít az olvasás.
A bizalom törékeny. Csak úgy tarthatjuk fent, ha kölcsönösen nyitunk egymás felé, ha mindketten egyformán beengedjük a másikat.
Ha nincs sikerünk az óvilágban, majd lesz egyszer az újban. Lehet-e nagyobb öröm annál, mint új dolgokat látni és csinálni?
A könyvekben nincsenek korlátok. Megnyitották az elmémet a világ felé. Mindenfélét olvastam Thomas Manntól Edgar Allan Poe-ig.
Szerintem fontos, hogy mindig nyitott szemmel járjunk. Néha az inspiráció szó szerint abból fakadhat, hogy egy repülőtéren vagy, nézed a repülőgépeket, és arra gondolsz, hogy „hú, ez de jó”. De lehet ez akár egy függőhíd is. Szerintem egyszerűen csak kíváncsi vagyok. A kíváncsiság pedig a megfigyeléshez, az pedig az ötleteléshez vezet.
Ő megértette, hogy a változásokhoz való sikeres alkalmazkodás az Új iránti lelkesedéssel kezdődik.
Az elmúlt hét után egyszerűen csak megvonom a vállam és elhiszem, hogy bármi megtörténhet.
Nem kell elhagynod a szobádat. Maradj ülve az asztalodnál és hallgatózz! Még hallgatóznod sem kell, csak várnod. Még várnod sem kell, csak megtanulni csendben maradni, nyugodtan/mozdulatlanul, magányban. A világ szabadon felkínálja magát a leleplezésre. Nincs választási lehetősége.
Rájöttem, az energiák akkor mozdulnak meg körülöttünk jó értelemben, ha nem tobzódunk a bánatunkban, hanem teszünk azért, hogy az életünk változzon, ha kinyitjuk a lelkünket a változásra.
Az igazi hívő ember nem bántja a másikat. Ha elvárom, hogy tiszteletben tartsák a hitemet, akkor nekem is tiszteletben kell tartanom, ha valaki másként gondolkodik. Nem értem, hogy miért nem vagyunk annyira biztosak a saját hitünkben, világképünkben, hogy működjön bennünk a természetes kíváncsiság a másik vallása, hite iránt.
A vita elengedhetetlen az ismeretlen felé tartó folyamatban. Ha olyan problémát kívánunk megoldani, amelyet még sohasem oldott meg senki, akkor az ismeretlenre nyíló ajtót tárva-nyitva kell tartanunk.
Van, hogy ott van az orrunk előtt egy remek lehetőség, de nem is látjuk, mert nem akarjuk látni. Azt hiszem, hogy nyitottnak kéne lennünk az újdonságokra.
A tanulás hatékonyabb, ha nyitottak vagyunk mindenre, ami esetleg igaznak bizonyul.
Ha az ember olyan idős, mint én, és nyitott szemmel jár, már annyi erős, okos asszonyt és annyi esendő, jellemtelen férfit megismer, hogy tudja, az a vacak kis Y-kromoszóma igazán nem ok a büszkeségre.
Ha az életet tartjuk a legnagyobb értéknek, akkor természetes módon befogadóak és elfogadóak leszünk minden emberrel szemben.
Nem tudunk mindent negmagyarázni, amit látunk, de járjunk nyitott szemmel.
Fel kell adnom a vágyat, hogy erővel akarjam uralni, írányítani a külső és belső világomat, azért, hogy tökéletesen nyitott, tudatos, eleven lehessek, és képes legyek válaszolni mindenre. Ezt úgy is hívják, hogy önmagunk kiürítése, de ez nem jelent semmi negatív dolgot, csak a befogadásra kész nyitottságot.