Franz Kafka

Franz Kafka

1883. július 3. - 1924. június 3.

német nyelven alkotó csehországi születésű, zsidó író, a 20. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja.

Franz Kafka idézetei az elidegenedésről, a bizonytalanságról és az emberi lét abszurditásáról szólnak. Írásai nyugtalanító, mégis mélyen elgondolkodtató módon mutatják meg a belső világ ellentmondásait.

Azt hiszem, csak olyan könyveket szabad olvasnunk, amelyek mardosnak és furdalnak. Ha az olvasott könyv nem sóz egy jót a fejünkre, hogy ébredjünk, minek azt akkor egyáltalán kézbe venni?

Franz Kafka

Könyv idézetek

Az igaz út olyan kötélpálya, amely nem a magasban, hanem épp a föld felett van kifeszítve. Láthatóan nem is arra rendeltetett, hogy járjunk, inkább, hogy botladozzunk rajta.

Franz Kafka

Élet idézetek

A hiúság elrútítja a lelket, vagyis tulajdonképpen halálos döfés kellene hogy legyen – önmagának; de nem, csak sebeket ejt magán, így lesz „sértett hiúság”.

Franz Kafka

Lélek idézetek

Minél több lovat fogsz be, annál hamarabb sikerül – ha nem is a kőtömböt kiszakítanod az alapokból, az képtelenség, de a szíjakat elszakítanod, azt igen, s ekképp a tehertelen, boldog utazás.

Három dolog… idegenként szemléld magad, felejtsd el a látványt, őrizd meg a nézést. Illetve csak kettő, mert hiszen a harmadikban benne van a második.

Franz Kafka

Önismeret idézetek

Aki lemond a világról, már tud szeretni minden embert, mert hiszen mindőjük világáról lemond. Ezért kezdi sejteni, milyen is az ember igazi lénye, és ez másként nem megy, csak szeretettel, feltéve, hogy az illető egyenrangú vele.

Az igazi megismerés: bukások sorozata, amit mindannyiszor gyermetegen boldog talpraállás követ.

Franz Kafka

Fejlődés idézetek

Elméletileg létezik a tökéletes boldogság lehetősége: úgy, hogy hiszünk a bennünk lévő lerombolhatatlanban, ám nem törekszünk a közelébe.

Franz Kafka

Boldogság idézetek

A jó lelkiismeret nem egyéb, mint a felettünk győzedelmes gonosz; már annak se érzi szükségét, hogy kicselezzen.

Franz Kafka

Lelkiismeret idézetek

Mikor a kiváltságos helyzetű azzal mentegetőzik az elnyomottaknak, hogy hiszen neki is súlyos gondjai vannak, éppen amiatt van gondban, hogyan tarthatná meg kiváltságos helyzetét.