Azoké a dicsőség, akik soha nem mondanak le az igazságról, még akkor sem, mikor a helyzet komornak és kilátástalannak tűnik.
A büntetésem legkorábbi időszakától kezdve egyetlen szilárd elvhez tartottam magam: mély meggyőződésemmé vált, hogy csak akkor vagyok képes túlélni ezt a poklot, ha tudatosan megőrzöm az önbecsülésem, ha soha nem hagyom, hogy elvegyék a méltóságomat, egyetlen tulajdonomat, amim maradt, bármi is történjen.
Hányan mondták hogy ez szar
És hogy hagyjam abba
De most mégis az én zeném szól a hangfaladba
Hiszek magamban és nem állok le
A zene a szerelmem és soha nem válunk el
Minden a hitről szól. Ha elbukok, felállok, és újrakezdem. Nem hagyom, hogy a kritikusok megtörjenek.
Az elkötelezettség, a kiválóságra törekvés egy adott területen, valamint a rendületlen kitartás, ezek a siker elérésének legfontosabb feltételei. Ha igazán koncentrálni akarsz a jelenlegi céljaid és terveid elérésére, akkor nincs értelme mellettük más dolgokra is odafigyelned.
Meg vagyon írva, hogy amint vetsz, úgy aratsz, de csak akkor, ha a vetés fáradozását a hit szellemi erőfeszítésével, és az értékes dolgok feletti lankadatlan felügyelet fizikai erőfeszítésével egyesíted. Mosolyogva fogadd a viszontagságokat, és cselekedj gyorsan az elhárításuk érdekében!
Élj úgy, hogy soha semmit ne kelljen majd megbánnod! Ha valami fontos neked, akkor vigyázz rá! Nem számít, mennyire nehéz vagy félelmetes, tovább kell próbálnod, akkor is, ha az életedet kell kockáztatnod érte. Védd meg őket két kezeddel, és soha se add fel!
Ne hátrálj meg, vagy ami még rosszabb: ne állj meg, miközben fölfelé haladsz az élet kálváriáján. Jézus ki fogja nyújtani kezét, hogy megerősítsen.
Meglehet, hogy nem iszok többet,
Hiába köszönget
Síma, udvarias arccal az alkohol.
Többé nem packázik énvelem!
De akarásom leölt hízóként haldokol
És agyam szúvas, megrecsegő fáján,
Vén öngyilkos a padlás gerendáján,
Kinyúló nyelvvel lóg az értelem.
Amikor anyukám órákon át, akár hajnalig varrta a ruhákat, mert akkoriban ez lényeges volt a családnak, vagy amikor apukám leült, és tanulta a szerepeit, olykor akár tíz órán keresztül is, akkor azt hiszem, tökéletes példákat kaptam kitartásból, állhatatosságból.
Van egy dolog, amit megtanultam: bármi is történjék, akár jó, akár rossz, az lesz a reakcióm, hogy folytassam tovább a dolgom. Alkotok.
A jellem annak képessége, hogy lelkesen tett ígéretünkön és lelkesen kitűzött célunkon, a kezdeti lelkesedés elpárolgása után, „prózai körülmények közt” is tovább tudunk dolgozni. Ez nem arról szól, hogy mit tanultál, és mit tudsz, hanem arról, hogy képes vagy-e kellő elkötelezettséggel és önfegyelemmel újra és újra megfizetni a siker árát, amíg végre eléred a célod, és tiéd lehet a siker. Önfegyelemre utad egésze alatt szükséged lesz.















