Olyanok a világ dolgai, hogy amikor valami kedvezőtlen esemény elől menekülsz, más hasonlóba botlasz; a bölcsesség abban rejlik, hogy a kellemetlenségek közül a kisebbet vegyük kedvezőnek.
Niccolo Machiavelli
1469. május 3. - 1527. június 21.
itáliai író, filozófus, politikus
Nem az az erős, aki nem esik el, hanem az, aki mindig fel tud állni.
Kapcsolódó személyek / kategóriák
Mindenki azt látja, milyennek mutatod magad, s csak kevesen értik, milyen vagy valójában.
Úgy szokott történni, hogy az olyan embernek, aki mindenkihez jó akar lenni, gonoszok okozzák a vesztét.
Minél több homokszem pergett le életünk homokórájából, annál tisztábban láthatunk át rajta.
Az emberek megbosszulják az apróbb sérelmeket, mivel a súlyosakat nem tudják.
Ha az emberek jót kapnak onnan, ahonnan rosszat vártak, szívesebben elkötelezik magukat jótevőjüknek.
Olyan ostobák az emberek, s olyannyira csak a mának élnek, hogy aki be akarja csapni őket, mindig megtalálja köztük a maga emberét.
Közös emberi hiba, hogy szélcsendes tengeren nem számolunk a viharral.
Az embereknek úgy kell ártani, hogy ne lehessen félni a bosszútól.
Vannak, akik inkább képesek nem hibázni, mint elkövetett hibákat jóvátenni.
Saját fegyverei nélkül egyetlen birodalom sem lehet biztonságban, s csak jó szerencséjében bízhat, hogy megmenekül a bajtól.
Inkább legyen az ember szenvedélyes, mintsem óvatos, mert a szerencse olyan, mint az asszony, csak akkor tartod kordában, ha ütöd-vered.
A harc nem halasztható el, csak késleltethető az ellenséged javára.
A bölcs ember elsőre azt teszi, amit a bolond csak utoljára.
Az emberek többségéről elmondhatjuk, hogy hálátlanok, ingatagok, színlelők, gyávák, kapzsiak, és amíg sikered van, addig odaadó híveid. Felajánlják a vérüket, a vagyonukat, az életüket, a gyermekeiket, ha az áldozatra csak a távoli jövőben van szükség. De ha a pillanat eljön, és ígéretüket be kell váltaniuk, ellened fordulnak.
Könnyű a gyógyítás a baj elején, noha nehéz a felismerés, míg idő múltával, ha nem ismerik fel és nem gyógyítják, könnyű lesz a bajt megállapítani, de sokkalta nehezebb az egészséget helyreállítani. Az állam ügyeiben is így van ez: messziről felismerve, ami csak eszes embernek adatik meg, a születő bajok hamar nyernek orvoslást, de ha idejében fel nem ismered, s már mindenki meg tudja különböztetni őket, nincsen többé orvoslásuk.
A cselekvés minden útja kockázatos, az elővigyázatosság tehát nem a veszély kerülésében rejlik (ami lehetetlen), hanem a kockázat kiszámításában és a határozott cselekvésben.
Niccolo Machiavelli idézetek – hatalom, emberi természet és józanság a politika világában
Niccolo Machiavelli a reneszánsz politika egyik legmeghatározóbb gondolkodója volt, aki éleslátással és szokatlan őszinteséggel írta le a hatalom működését. Művei – köztük A fejedelem – máig vitákat váltanak ki, mert nem a vágyott, idealizált világot mutatják be, hanem azt, ahogyan az emberek és a politikai rendszerek valójában működnek.
A Machiavelli-idézetek a hatalom természetét, az emberi döntések összetettségét és a józanság szerepét vizsgálják. Szavai gyakran provokatívak, mert nem szégyellik kimondani azokat az igazságokat, amelyeket sokan inkább elhallgatnának. Mégis éppen ez az egyenes beszéd adja gondolatai időtállóságát: a világ változik, de az emberi természet alapvonásai hasonlók maradnak.
Machiavelli gondolatai nemcsak uralkodóknak és politikusoknak szólnak. Üzenetei mindannyiunk számára tanulságosak: arról, hogyan mérjük fel a helyzeteket józanul, hogyan hozzunk felelős döntéseket, és miként ismerjük fel a körülöttünk zajló folyamatok valódi mozgatórugóit. Idézetei arra emlékeztetnek, hogy a bölcsesség gyakran a valóság pontos és bátor felismerésével kezdődik.