Nincs mit szépíteni, egyre korosabb vagyok. Néha, amikor belenézek a tükörbe, azt mondom magamnak: „Most már egyre csak öregszel, Jackie fiú”. És igen, a fejemen alig van haj, a zoknim vonalán sincs már sok szőr, cserébe viszont a fülemben jön ki, és ez azért nem egy kellemes állapot.
Jack Nicholson
1937. április 22. -
háromszoros Oscar- és hétszeres Golden Globe-díjas amerikai színész, filmrendező, forgatókönyvíró, producer
Jack Nicholson legemlékezetesebb idézetei az élet élvezetéről, a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő egyéniségről szólnak. Meríts inspirációt Hollywood örök lázadójának szavaiból, aki a rá jellemző pikírt humorral és őszinteséggel mutatja meg, hogyan maradjunk hűek önmagunkhoz a világ minden elvárása ellenére is.
A lelkem még mindig vad és fiatal, de már nem érzem szükségét, hogy állandóan szép nőkkel jelenjek meg a nyilvánosság előtt. Nem elhatároztam, hogy így lesz, egyszerűen csak nem érzem már helyesnek ezt az én koromban. Ha a férfiak igazán őszinték magukhoz, akkor belátják, hogy mindent a nők miatt csinálnak. Én a nők miatt lettem színész, ahogy sok más pályatársam is. Voltak időszakok az életemben, amikor tudtam, hogy ellenállhatatlan vagyok a szebbik nem számára, de most már nincs így, ez pedig szomorúvá tesz.
Sok mindent megéltem, volt, hogy a bokrok között ébredtem, volt, hogy sziklákon lógva találtam magam, de szerencsére mindig képes voltam talpra állni. Bárhogy is volt, odafigyeltem magamra. Jó formában vagyok, kicsit vaskos ugyan, de egészséges.
A filmek készítése nagyszerű üzlet, de én most már csak olyan mozikhoz akarom a nevemet adni, amelyek megérintik érzelmileg az embereket, amelyek adnak valami pluszt. Voltak olyan gondolataim régebben, hogy az emberek csak véres bombázásokat és robbantásokat akarnak látni a moziban, mert ez volt, amin felnőttek, de én soha többé nem csinálok ilyen típusú filmeket.
Az embereknek van egy elképzelésük rólam, aminek köze nincs a valósághoz. Ez nem egy jó dolog. Én ugyanolyan színész vagyok, mint az összes többi. Amikor elvállalok egy-egy filmet, még olyan gondolataim is vannak, hogy bármely más kollégám jobb lenne a szerepre. A forgatásokon minden miatt aggódom. Hogy meg tudom-e csinálni, hogy jó vagyok-e, de amikor a rendező elkiáltja magát, hogy „felvétel”, akkor szerencsére az összes aggodalmam eltűnik.
Nem az a színész vagyok, aki a haláláig fog dolgozni. Nem, én nem ezért kezdtem el a szakmát. Volt időszak, amikor karrierista voltam, amikor fontos volt, hogy középpontban legyek, de már nem fontos. Most azt érzem, hogy nem kell mindig ott lennem a dolgok sűrűjében.
Matematikus agyam van, mindent abban látok, még a párkapcsolataimat is.
A lehető legjobb színész akartam lenni. Rengeteget dolgoztam azon, hogy elsajátítsam a mesterséget.
Már a harmincas éveim elején azt mondták rólam, hogy kopaszodom és ráncosodom. Érdekes módon, akik ezt állították akkor, mára mind kopaszok és ráncosak.
Az emberek ott rontják el, hogy nem élik át a pillanatokat, ezért később nem is emlékeznek rá. Én megélem, mert bár triviális, de az életet élvezni kell, nem másoknak megfelelni. Mivel ír vagyok, örökké gondolok a halálra, és úgy kell megélni minden napot, hogy talán az az utolsó.
Amikor napszemüveget viselek, és megvillantom a mosolyom, akkor Jack Nicholson vagyok. Ha ezek nincsenek, akkor egy kövér öreg ember.
Soha egyetlen rossz szavam sem lehetne az életemre, habár egy haver olykor nagyon jól jönne.
A gimnázium utolsó évében megválasztottak az Osztály Optimistájának és az Osztály Pesszimistájának, mégpedig egyszerre. Rájöttem, hogy félig igazuk volt.
Egy dologra figyeltem, hogy mindig valami másban mutassam meg magam. A legnagyobb csapda, hogy ha sikeres vagy egy szerepben, akkor hajlamosak neked egy hasonló típusú szerepet ajánlani. Ez pedig vonzó, mert garantált a siker, és minél többször ismétlődik, annál elégedettebb vagy magaddal. Aztán valami mást is ki akarsz próbálni, és bukás lesz, mert nem ezt várták tőled. Ez igaz az élet más területein is.
Utálom, mikor az emberek már az előtt azt mondják nekem, hogy „örülök, hogy látlak”, mielőtt bármit is mondtam volna nekik. Honnan veszik, hogy örülnek, hogy látnak, mikor egy seggfej vagyok?
Ha mi hibázunk, azt a Gonosznak tulajdonítják. Ha Isten hibázik, azt a Természetnek.
Azt mondják a fiatalabb nőket szeretem. És akkor mi van? Meglehetősen öreg vagyok, már majdnem mindenki fiatalabb nálam.
Ha eljön a pillanat, mikor már nem tanulsz semmit, akkor azt hiszem halott vagy.
Ha meg tudsz nevettetni egy nőt, akkor bármi másra is képes vagy.
Nem akarom, hogy az emberek megtudják milyen is vagyok valójában. Az nem tesz jót egy színésznek.
