Karl Marx

Karl Marx

1818. május 5. - 1883. március 14.

német filozófus, közgazdász, a marxizmus névadója

Karl Marx német filozófus, közgazdász és politikai gondolkodó volt, a modern társadalomelmélet és a szocialista mozgalmak egyik legnagyobb hatású alakja. Munkásságában a társadalmi osztályok, a gazdasági egyenlőtlenség, és a kapitalizmus működése kerültek középpontba.

A folyamatos, egyforma munka szétrombolja az életerő rugalmasságát és lendületét, azét az életerőét, amely éppen a tevékenység váltakozásában leli felüdülését és ingerét.

Pénzformájában az egyik áru ugyanolyan, mint a másik. A pénz tehát lehet ganéj, habár a ganéj nem pénz.

A munka idegensége tisztán előtűnik abban, hogy mihelyt nem egzisztál fizikai vagy egyéb kényszer, úgy menekülnek előle, mint a dögvész elől.

Régi angol közmondás, hogy ha két tolvaj hajbakap, akkor mindig valami hasznos dolog történik.

Amennyiben az ember a természethez, az összes munkaeszközök és munkatárgyak eredeti forrásához eleve tulajdonosként viszonylik s vele mint sajátjával rendelkezik, lesz munkája használati értékek, tehát gazdagság forrásává.

Hegel megjegyzi valahol, hogy minden nagy világtörténelmi tény és személy úgyszólván kétszer kerül színre. Elfeledte hozzáfűzni: egyszer mint tragédia, másszor mint bohózat.

A társadalom termeli a vallást, egy visszájára fordított világtudatot, mert maga is visszájára fordított világ. A vallás ennek a világnak általános elmélete, enciklopédikus összefoglalása, népszerű formába öntött logikája, spiritualista becsületügye, lelkesedése, erkölcsi szentesítése, ünnepélyes kiegészítése, általános vigasztaló és igazoló alapja. A vallás az emberi lényeg fantasztikus megvalósulása, mert az emberi lényegnek nincs igazi valósága. A vallás elleni küzdelem tehát közvetve küzdelem ama világ ellen, amelynek szellemi aromája a vallás.

Az uralkodó osztály gondolatai minden korszakban az uralkodó gondolatok, vagyis az az osztály, amely a társadalom uralkodó anyagi hatalma, az egyszersmind uralkodó szellemi hatalma is.

Forradalom akkor lesz, amikor az elnyomó osztály már nem tudja, az elnyomott osztály pedig már nem akarja fenntartani a status quót.

A vallási nyomorúság a valóságos nyomorúság kifejezése, s egyszersmind tiltakozás a valóságos nyomorúság ellen. A vallás a szorongatott teremtmény sóhaja, egy szívtelen világ lelke, mint ahogyan szellemtelen állapotok szelleme.

Karl Marx, a 19. század egyik legnagyobb hatású filozófusa, közgazdásza és társadalomelmélet-alkotója, akinek gondolatai alapjaiban formálták a politikai és gazdasági gondolkodást.

Ebben a gyűjteményben a legemlékezetesebb idézeteit gyűjtöttük össze, amelyek a társadalomról, a gazdaságról, az egyenlőségről és emberi szabadságról szólnak.

Ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a filozófia, a történelem és a társadalmi változások iránt, és szeretnék jobban megérteni Marx hatását a modern világra.