Az idők nem válnak egyre erőszakosabbá, csak egyre több mindent sugároznak a tévében.
A könyvek nem tehetnek róla, hogy ha a világosság fáklyáját, amit lobogtatnak, bűnös emberek gyakran tűzcsóvának használják fel, és életet, gondolatot hamvasztanak el vele.
A bűnre egyetlen megoldás van, több nincs: a bocsánat.
Igen, sok a bűn és gonoszság a városunkban és nem egyedül harcolok már ellene.
Mindig azt hiszem, hogy találkoztam már mindenféle gonoszsággal… De mindig újra bebizonyosodik, hogy tévedtem.
Létezik a jó, és létezik a gonosz, és a gonoszt meg kell büntetni. Ebben még a végítélet napján sem leszek hajlandó kompromisszumot kötni.
Mi változott? Minden és semmi. Ha volna egy fivérem, aki valakit kirabolna, és jönne egy másik, és azt állítaná, hogy én vagyok a bűnös, az igazságtalan volna. De ha az illető azt mondaná, hogy mivel a fivérem a tolvaj, működjem együtt vele, hogy az áldozat visszakapja az értékeit, minden további nélkül azt válaszolnám: „Természetesen.” A jóvátételt vállalnám. De jóvátenni nem tudnám.











