Mindenki szereti látni a visszatérést. Mindenki szereti látni az esélytelen győzelmét.
Marilyn Manson
1969. január 5. -
amerikai énekes, dalszövegíró, zenész
Nem minden művészet, amit alkottál. (…) Nem teljes mindaddig, amíg valaki be nem fogadja. (…) Csak akkor válik valamivé, ha valaki meghallgatja, látja, vagy bármely úton megtapasztalja.
Az idők nem válnak egyre erőszakosabbá, csak egyre több mindent sugároznak a tévében.
A társadalom alapvetően mindig próbál egy bűnbakot találni a problémáira. Hát itt vagyok.
A színpadon otthonosan mozgok több ezer ember előtt, attól viszont nagyon megijedek, hogyha egy teremben a képeimet nézegetik. A festés olyan szabadságot ad nekem, amit a zenétől nem kapok meg. Ha zenét hallgatsz, a hang mögött az embert is látod, vele van kapcsolatod. A festészetnél az alkotó másodlagos.
Amit átéltem, azzal hosszan lehetne magyarázni azt, ami ma vagyok.
Szimplán és egyenesen azért születtem, hogy rocksztár legyek, s csak arra törekszem, hogy a legjobb formámat nyújthassam, a legjobb lehessek.
Hiszek az álmokban. Hiszem, hogy ezen a bolygón minden éjszaka megálmodják azt, ami van, volt és lehet. Hiszek abban, hogy bármi is történjen az álmainkban, az semmiben sem különbözik attól, ami az ébrenlétünk során történik velünk, és semmiben sem lényegtelenebb annál. Hiszem, hogy az álmok állnak a legközelebb ahhoz, ami a jelen korban élő embereknek rendelkezésére áll az időutazáshoz. Hiszem, hogy álmainkban képesek vagyunk ellátogatni a múltunkba, a jelenünkbe, a jövőnkbe. Hiszem, hogy álmomban már láttam életemnek azt a felét, ami a valóságban még nem játszódott le.
Vannak dolgok, amiket bánsz, hogy megtettél. Ugyanakkor ha változtatnál rajtuk, nem az lennél, aki vagy.
Nincs is annál jobb érzés, hogy az ember tudja: valamilyen hatást gyakorolt mások életére. Még akkor is így van, ha ennek a hatásnak a következtében az illetőt élete végéig rémálmok gyötrik majd, és vagyonokat hagy a pszichiáternél, hogy megszabaduljon a kínzó emlékektől.
Sokkal könnyebb meggyűlölni egy olyan embert, aki fontos volt a számodra, mint egy olyat, akivel nem volt semmi dolgod.
A hazugságnál csupán egyetlen dolog rosszabb: a leleplezett hazugság.
A kapcsolatok sosem szűnnek meg tisztán. Mint egy értékes váza – szétzúzódnak, aztán valaki összeragasztja a darabokat; megint törés, megint ragasztás, megint és megint, míg végül a darabok többé már nem illeszkednek egymáshoz.
A zsarnokság társadalmában élünk, ahol az emberek sokkal kényelmesebben érzik magukat áldozatként, ahelyett, hogy kiállnának magukért.
Időnként megesik, hogy történik valami az emberrel, ami véglegesen megváltoztatja a véleményét, összezúzza a korábban egy bizonyos személy köré felépített ideálját, és arra kényszeríti, hogy még esendőbbnek, még emberibbnek lásson másokat, mint amilyenek valójában.
Nem vagyok rabszolgája egy olyan istennek, aki nem is létezik.
Soha nem mondtam, hogy légy olyan, mint én. Azt mondom, légy önmagad, és különbözz a többiektől.