Ritkán unatkozott. A magány megtanította rá, hogy beérje önmagával.
Az élet meglehetősen unalmas lenne, ha folyton betartanánk minden szabályt. Időnként muszáj megszegnünk párat, mert így egészséges. Nálam ez a szabály!
Nyakamon penészlik az unalom örve,
Testem meg van törve, lelkem meg van ölve!
Az öreg úrnak van egy tamburája,
S mikor az íhlet s unalom megszállja,
Veszi a rozzant, kopogó eszközt
S múlatja magát vele négy fala közt.
A házasság egy szerződés, amit a felek azért írnak alá, hogy unalomban éljenek, míg a halál el nem választja őket.
Ahol sokat unatkoznak az emberek, és nincs mit csináljanak az idejükkel, ott megesik, hogy bogár lepi el a fejeket belülről.
Az élettől fél, önmagától fél, aki unatkozik. Nem tudja, hogy nem vasútállomáson tartózkodik, hanem él.
Rájöttem, hogy csak az unalmas emberek képesek arra, hogy unatkozzanak.
Az ember vagy a nyugtalanság örökös kínjaira született, vagy pedig az unalom letargiájára.
Az embert társas lénnyé leginkább az teszi, hogy képtelen a magányt és ebben önmagát elviselni. Belső üressége és az unalom hajtja társaságba, űzi idegenbe, utazásra.
Amikor többnapos ünnep miatt nem nyitunk ki, vagy, mondjuk, elmegyek nyaralni, rögvest rájövök, hogy halálosan unatkozom a legszebb tengerparton is, ha nem üzletelhetek, ha nem járhat az agyam újabb és újabb vállalkozáson.
Lelkem éjén rossz malom
zakatol: az unalom.
Régi, rozzant rossz malom
és úgy hívják: unalom.
Minden nyomorúságunk annak tudható be, hogy képtelenek vagyunk csendben, egymagunkban ücsörögni egy szobában.
Aki olvasni szeret, az az unalom óráit, amelyek elkerülhetetlenek életünkben, gyönyörűséges órákra cseréli fel.
Minden halálos szerelem halálos unalom lesz, ha sokáig tart.
Csak akkor megyek társaságba, amikor kedvem szottyan unatkozni.
Minden könyv valamilyen helyzetben születik, és a könyvnek nem árt, ha ez a helyzet nem unalmas.
A zavarosság, a képtelenség nem halálos, ha az ember jókedvűen közelít hozzá. Csak az unalom öl.