A völgyi tájon virulhat az élet,
A magas bércen örök a ború –
Közönséges szív gyönyöröknek élhet,
De a nagy lélek mindig szomorú…
Ne légy szomorú, ha jő a ború
S felhő robog a derüs égre
Üres a fejem, a lelkem árva,
Egy nehéz súly húz vissza a magányba,
És hatalmába kerít engem a bánat,
Teljesen felemészt az önsajnálat.
Dalszöveg idézetek, Önsajnálat idézetek, Szomorúság idézetek
A bánat madarai óhatatlanul a fejünk felett repkednek, de nem szabad hagyni, hogy a hajunkba fészkeljenek.
A szívfacsaró szavak könnyítenek az ember lelkén, azok nélkül túl nehezen viselné el a bánatot.
Nagyon szomorú vagyok, ha a világ állapotára gondolok. Ez a legnagyobb inspirációm, az emberi világ.
Nagy bánatban áldás a betegség. Közel hoz bennünket önmagunkhoz, és eltávolítja a mások emlékét. Meg aztán ürügy is arra, hogy átadhassuk magunkat a szomorkodásnak, anélkül hogy titkunkat kifecsegnénk.
Minden indulat nyomorúság, de a bánkódás kínzókamra. A szenvedélyes vágy éget, a felfokozott öröm könnyelművé tesz, a félelem megaláz, de a bánkódás még nagyobb bajt okoz: sorvadást, kínlódást, levertséget, torzulást; a lelket marja, szétrágja, teljesen tönkreteszi.
Mi mást mondhatnék –
minden szavam szürke
Mi mást kellene írnom? –
Nem akarok harcolni
Hogyan másképp érezhetnék?
– Összes ajkunk zárva
Mire számítottál? –
Idegroncs vagyok
Puszta a szivem, mint kopár őszi tarló,
Amelyről leszedte a kalászt a sarló.
Alaptézis, hogy a futás segít megszabadulni azoktól a gondolatoktól, melyek bánatot okoznak számunkra.
Borzasztó úgy élni, hogy még hazudni sem tud az ember magának valami kicsike, talpalatnyi mennyországot.
A szomorúságot mindig úgy képzelem el, mint amikor autóval megérkezel egy idegen vidékre, és a korábban látottakból semmi sem készített fel arra ami ott fogad.
Minden bánattól megnő az ember itt benn egy kicsit, itt bent- ujjával néhányszor rákopogtatott keszeg mellére-, itt bent, érted. Megnő az ember, meglombosodik, mint a fa. Megtanul valamit. Mint a fa, a lombja által. Több napfényt magába szívni, amíg süt a nap, és félretenni belőle valamit a levelekbe… érted? Jobban örvendeni az örömnek, érted? És félretenni belőle valamit. Ehhez kell értsen az ember. És erre való a bánat, hogy megtanítsa.
Az örömnek bánattal van vége, és a bánatnak örömmel. Tehát egyforma sok van belőlük.
Mi haszna a szomorkodásnak? Az életben hol fölfelé haladtam, hol lefelé zuhantam, de azt az egyet megtanultam, hogy eső után köpönyeg.
Az ajka itt mar édesen,
A haja ide lebben,
Az egész asszony itt pusztít,
Itt, itt: az én szivemben.
Bosszút itt áll az életért,
Aknát itt ás a multnak.
Véres szivemre szomorún
A könnyek hullnak, hullnak.
A keserűség olyan, mintha minden nap bevennél egy kiskanál mérget. Felhalmozódik benned, és árt neked.
Húsvét. Szép kis húsvét, mondhatom. Szürke ég, fekete gondolatok. Nem tudok mit kezdeni az életemmel. Lehet, már rég halott vagyok, csak elfelejtettek eltemetni.
Tudom, hogy most már nem szeretsz, írod is, hogy nagyon-nagyon végtelenül szerettél – így mondod, múlt időben. Én nagyon szeretlek most is, minden ingadozásod és mindenek ellenére. Félre sem vonulok, nem is lépek elő, vagyok és leszek, ahol, ahogyan hagysz.
Szomorúság idézetek – a lélek csendje és a gyógyulás útja
A szomorúság mindannyiunk életének része. Olyan érzés, amely néha halkan kopogtat, máskor teljes erővel tör ránk – de mindig tanít. A szomorúság idézetek segítenek szavakat találni arra, amit sokszor kimondani sem tudunk: a veszteség, a fájdalom, a hiány és a remény érzésére.
Ezek az idézetek nemcsak a bánatról szólnak, hanem a gyógyulásról is. Megmutatják, hogy a könnyek mögött mindig ott van a szeretet, és hogy a fájdalom nem gyengeség, hanem annak a jele, hogy mélyen tudunk érezni.
A szomorúság, mint a lélek tanítója
A szomorúság idézetek megtanítanak arra, hogy néha a legnagyobb erő a csendben rejlik. Amikor elfogadjuk, hogy nem mindig kell erősnek lenni, és hogy a gyengeség is emberi. Mert minden könny segít lemosni a múlt terheit, és helyet adni az új távlatoknak.
A fájdalomban ott rejlik a remény
Bár a szomorúság pillanatai nehezek, ezek az idézetek emlékeztetnek arra, hogy a sötétség nem örök. Az élet körforgása mindig új reményt hoz, és minden bánat után eljön a megnyugvás ideje. A szomorúság segít értékelni a boldogságot, és megmutatja, mennyire képes a lélek szeretni.
Gondolatok, amelyek segítenek túlélni
A szomorúság idézetek segítenek abban, hogy ne érezd magad egyedül. Megmutatják, hogy mások is jártak ezen az úton – és túlélték. Egyetlen mondat is elég lehet ahhoz, hogy a fájdalom enyhüljön, és a szíved újra nyitottá váljon a fényre.
Szomorúság idézetek minden alkalomra
Legyen szó gyászról, csalódásról, magányról vagy élethelyzetről, ezek az idézetek minden pillanatban melletted állnak. Segítenek kimondani a kimondhatatlant, és elindulni a gyógyulás útján.
Mert a szomorúság nem az élet vége – csupán egy állomás a megértés és a belső béke felé vezető úton.