Megöregedtem. Ezt kell tudni önsajnálat nélkül mondani. És persze büszkeség nélkül, mert az is belopózhat egy hátsó kisajtón.
Önsajnálat idézetek
Nem hagyhatom, hogy magával ragadjon a depresszió, ha utat engedek az önsajnálatnak a szívembe, akkor soha nem tudom majd kiűzni onnan.
Ha sajnálod magadat, és lépten-nyomon elmeséled a történetedet, csak beleragadsz a szenvedésbe.
Az önsajnálat bénít. A keserűség megöli a lelket.
Üres a fejem, a lelkem árva,
Egy nehéz súly húz vissza a magányba,
És hatalmába kerít engem a bánat,
Teljesen felemészt az önsajnálat.
Az önsajnálat rossz súgó, megpróbálja megtakarítani nekünk a kudarcot.
Az önsajnálat a világ leghaszontalanabb időpocsékolása.
Az egyedüllét előhívja az önsajnálat és a paranoia pillanatait.
Éppen akut önsajnálat állapotában leledzel (…). Ilyenkor veszélyes az alkohol. Életveszélyes. Az első pohár: könnyű borongós hangulat. A második: bepirosodik a szemed, szipogsz, és ráakaszkodsz egy ismerősre, hogy kivívd az együttérzését. Harmadik pohár: egy vadidegennek öntöd ki a szíved, elmeséled neki egész életed történetét, és elvárod, hogy megessen rajtad a szíve. Negyedik pohár: kisétálsz a fedélzetre, a vízbe bámulsz, és arra gondolsz, hogy senkinek a világon nem hiányoznál…
Az önsajnálat olyan, mint gyapjúkardigánt felvenni rekkenő hőségben.
A folyamatos önsajnálat furcsa módon előbb-utóbb megedzi a lelket.
Az önsajnálat egy darabig hasznos és jogos. De egy bizonyos időn túl káros, és vétek magunkkal szemben.
Az önsajnálat és a múltba révedés hihetetlenül sok energiát visz el. Ezt az erőtartalékot inkább arra fordítom, hogy előre menjek, és hasznos dolgokat hozzak létre.
Nincs férgesebb, mérgezőbb dolog, (…) mint az önsajnálat.
Ha tudok másoknak segíteni, abból én is erőt merítek. Ha viszont állandóan a magam szerencsétlenségével foglalkoznék, ellepne az önsajnálat, nem jutnék túl a nehéz időszakokon.
Az önsajnálat az egyik legrombolóbb érzés. Érezz együtt magaddal, az nagyon fontos, de ne sajnáld magad! Láss az akár nehéz helyzetekben is fejlődési lehetőséget!
A legjobb menedék az önsajnálat elől mások fájdalmának átérzése.
Az első s a leginkább kimeríthetetlen forrás az önsajnálat, mégpedig nem az a fajta, amelyik a gyermekmondóka szerint is „nagyon büdös”, hanem az, amikor az ember ok nélkül kezdi el sajnálni önmagát.
Az embereket az önsajnálat viszi a drogok felé.
Vannak bizonyos időszakok az életben, mikor minden elromlik, nem tudjuk, merre menjünk, úgy rémlik, mintha körülöttünk mindenfelé olyan rozsdamentes acélajtók csapódnának össze, mint a Star Trek-ben. Ilyenkor azt kell tenni, hogy legyünk hősnők és maradjunk vitézek, ne süllyedjünk bele az ivásba vagy az önsajnálatba, és minden oké.
