Mindenkinek megvan a maga keresztje. Meg aztán mit számít, hogyan esnek meg a dolgok, attól a perctől fogva, hogy megestek?
Akit sorsa meg akar tartani:
síriglan – reményben ég el.
Akit sorsa el akar veszteni:
megveri tehetetlenséggel.
Vannak, akik születésüknél fogva egy országhoz tartoznak, és akkor is érzik a kötöttséget, ha elhagyják azt.
Az ember a sorsát nem kerülheti el, utólag mindenki marha okos. Ahogy mondják, hogy ha tudtam volna, hogy megbotlok, akkor előtte leülök. Megérte? Ez volt, ez jutott, ezt dobta a gép.
Azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy bizonyos dolgok, bizonyos időben történnek, és mindennek jó oka van.
A hiedelmeid határozzák meg a gondolataidat, a gondolataid határozzák meg a szavaidat, a szavaid határozzák meg a tetteidet, a tetteid határozzák meg a szokásaidat, a szokásaid határozzák meg az értékeidet, az értékeid határozzák meg a sorsodat.
Gyakran töprengek rajta, hogyha újra kellene kezdenem, ugyanúgy cselekednék-e, ugyanúgy reménykednék-e, ugyanúgy igyekeznék-e megjobbítani a világot. Azt hiszem, igen. Mindannyiunknak megvan a magunk sorsa, a magunk szerepe, amit be kell töltenünk, és majd a történelem fogja megítélni, sikerült-e valami értékeset alkotnunk.
A sors fura madár. Volt egy 1974-es tévésorozat, amit nagyon szerettem csinálni, de bebukott – ha nem így történik, soha nem olvasok fel Luke szerepére és így tovább. Apróságok sorozata dönti el az ember életét.
Jobb tenni nap mint nap, amit tenni lehet, s nem bízni a vakszerencsében, hogy az majd gyökeresen kiforgatja a sorsunkat abból a talajból, amibe oly makacsul bele vagyunk kapaszkodva.
Hiszek a sorsban, és hiszek abban, hogy ha valami megtörténik akkor annak oka van.
Mindig adódik esély, hogy változtass a sorsodon. Sajnos, kristálygömb nem létezik, hogy megtudd előre, mi jön feléd és mikor. Van, ki erre, van, ki arra esküszik; te egyik módszert se vesd be, csak hallgass a szívedre!
Nincs végzet, amely megtervezné az emberek életét. Bármi, ami ér bennünket, jó vagy rossz, az általában saját tettünk eredménye, vagy cselekvésünk hiánya.