A karma tettet jelent, és jelenti a sorsot is, mert tettekből szövődik a sors. A karma tehát a tettek sorsszerű következményeinek törvénye. (…) A cselekedet teremti az eseményeket, mint ahogy a vágy alakítja a környezetet, és a gondolkodás építi a jellemet.

Saját életed igazságát valóban te teljesíted be: azt fogod visszakapni, amit magad is adtál: vérontásért háborút, tolvajlásért nincstelenséget, az akarat kegyetlenségéért minden szeretet elvesztését. S ha pedig életedből elvész a szeretet, elvesztettél mindent.

Az erőszak valójában visszatükrözi az erőszakot, és a rosszakaró beleesik a gödörbe, melyet másnak ás.

A karma (…) egyik legfőbb tanítása: oldd meg most a problémáidat, máskülönben később újra szenvedni fogsz miattuk, amikor megint elcseszed ugyanazt a dolgot.

Hiszem, hogy bármit is teszünk az életünk során, akár jót, akár rosszat, azt végül mindig visszakapjuk valahogy. A megátalkodott gonoszságot kamatostul.

Amit adsz, azt te is visszakapod – noha lehet, hogy onnan, ahonnan a legkevésbé várnád.

Senki nem szokott átkot szórni, mert nagyon sokat árt vele a saját karmájának is. Ha valakire átkot küldesz, az mindig visszaér hozzád. Anélkül soha nem hozhatsz létre igazán gonosz varázslatot, hogy ne fizetnél meg érte magad is. A szabály alól senki sem bújhat ki, még a halhatatlanok sem. Ez az oka annak, hogy olyan ritkák az igazi átkok.