Ne zsúfoljátok tele lelketeket haszontalan gondolatokkal. Minek rágódni a múlton, elébe menni a jövőnek? Maradjatok a jelen pillanat egyszerűségében.
Üresen tegyék le a koporsódat! Ne hagyj semmit a Halálnak, éld és használd fel minden erődet, érzelmedet, esélyedet, vágyadat, álmaidat. Ne takarékoskodj magaddal.
Soha ne gondold azt egy napról, hogy az előző nap folytatása. Minden napot élvezz. Függetlenül a tegnaptól és a holnaptól.
Az álmok annak valók, akik alszanak,
Az élet a fontos, hát megragadd!
Az élet pillanatokból áll. Igyekezz minden pillanatot átélni; az igazi győzelemnek ez a titka.
Nem szabad túl sokat mélázni a múlton, vagy túl sok időt fecsérelni a jövő megtervezésére. A jelen pillanatot kell megélnünk, mert az itt és most gyönyörű és édes.
Néha az emberek éveken keresztül ugyanattól a problémától nyomorultak, holott azt is mondhatnák: „Na és?” Ez az egyik kedvenc mondásom: „Na és?” Nem tudom, hogy éltem túl az éveket, mielőtt megtanultam, hogy használjam ezt a trükköt. Sokáig tartott, míg megtanultam, de ha egyszer sikerül, sosem felejted el.
Kimentem a vadonba, mert tudatosan akartam élni. Maradéktalanul ki akartam szívni az élet velejét. Elpusztítani mindazt, ami nem volt élet, hogy ne a halálom óráján döbbenjek rá, hogy nem éltem.
A szél tovafújja az összes lábnyomot,
És nem marad semmi, csak fullasztó homok.
Az édes évek is így múlhatnak el,
Ó, ezt ne feledd el!
Aki ma a holnapé akar lenni, csak azt éri el vele, hogy holnapután a tegnapé lesz.
Élj gyorsan, szeress szenvedélyesen, halj meg fiatalon!
Nem a halál az, amitől az embernek félnie kellene, hanem az, hogy soha nem kezd el élni.
Szakajtsd a rózsa bimbaját,
Élvezd, amit a perc ad,
a virág ma mosolyog rád,
holnap már holttá hervad.
Mindig csak készülődünk arra, hogy élni fogunk, de sohasem élünk igazán.
Nem érdekel, mikor lesz világvége, hisz` ki tudja, hogy élek-e még egy órát.
Mulass, igyál s a mái napot mindig is tartsd magadénak, mert sorsé a többi nap.