A bankszámla soha nem mérte egy ember értékét. A segítésre való képessége mérte ezt, és semmi más.
Óriási különbség van az “elég jó” és a professzionális készség és ügyesség között. A szakadékot a gyakorlás hidalja át.
Te választod meg a jövődet, te tartod magad szilárdan céljaidhoz, vagy hagyod elúszni őket.
Egy bűnözővé vált kormány – ahogy ez néhányszor már megesett a történelemben – egyik jellemzője az, hogy vezetői nem képesek tanulni: minden történelmi feljegyzés és a józan ész is elárulhatná nekik, hogy az elnyomást katasztrófa követi.
Soha egyetlen gyereket sem rontottak el még szeretettel, szimpátiával, kedvességgel, megértéssel, vagy akár kényeztetéssel.
A munka nem mindig kellemes. De alig vannak boldogtalanabbak azoknál, akik céltalan, tétlen és unott életet élnek.
Az Ember alapvetően jó. Alapvetően jóindulatú. Nem akar ártani magának vagy másoknak.
Csak az önbizalom jelent biztonságot. Az ön képességei biztonságot jelentenek az ön számára. Nincs más biztonság, csak saját maga.
A penészes könyvekbe zárt tudás aligha van bárkinek is javára, így értéktelen, hacsak használni nem lehet.
A boldogság és az erő csakis a gyűlölet hiányában marad fenn. A gyűlölet maga a pusztulásba vezető út. A szeretet az út az erő felé.
Szeretek másokon segíteni, és életem legnagyobb örömének tekintem, amikor azt látom, hogy egy ember megszabadítja önmagát az árnyaktól, amelyek elhomályosították napjait.
Nem ismerek ugyanis olyan embert, akinek bármiféle kizárólagos joga lenne az univerzum bölcsességéhez. A tudás azoké, akik képesek felhasználni mások és önmaguk megsegítésére.
Az elnyomás és a zsarnokság a depresszió alapvető oka. Ha egy személyt ezektől megszabadítunk, akkor felegyenesedhet, rendbe jöhet, és örülhet az életnek.
Minden nagy katedrális építését egyetlen tégla elhelyezésével kezdték. Egy nagy társadalom építőköve az egyén.
És ha szeretnétek egy jó meghatározást a sikerre, az csak ennyi: olyan személy, aki képes körülnézni maga körül, és meglátni, mit kell elvégezni, mit kell helyrehozni, mi a valóságos, és aztán tényleg képes tenni, és tesz is valamit vele. És ez a személy körülbelül nyolcvannégy fényévnyivel van a normális fölött.
A gyerek számára a legjobb terápia valószínűleg az a jóérzésű, stabil felnőtt, akinek a szívében szeretet és türelem lakozik.
A boldog élet két szabálya:
1. Legyen képes bármit átélni.
2. Csak olyan dolgokat okozzon, amelyeket mások képesek könnyen átélni.