Ahogyan kötelességünk adott esetben valamilyen erősségű hitet megformálni magunkban, ugyanúgy más esetben éppen hogy az a kötelességünk, hogy ne higgyük el, tételezzünk föl valamit, ne vélekedjünk elsietetten; sőt, hogy még csak ne is toleráljuk, hogy az adott tényt igaznak tüntetik föl, amennyiben ez hiszékenység, babonaság vagy valami más erkölcsi hiba elkövetését jelentené.
A demokrácia a vélemények ütköztetésén és mások nézeteinek tiszteletben tartásán alapul. A tudományos igazságot azonban nem a demokrácia alapelvei szerint kell megítélni, hiszen az egyszerűen létezik, bárhogyan is vélekedünk róla és bármennyien tesszük is ezt. A tudomány és az áltudomány között nincs sem arany középút, sem közös cél, amiért össze kellene fogniuk, ezért az állítások közé egy éles demarkációs vonalat szoktam húzni. A középen állás és a felek közötti konszenzusra való törekvés szimpatikus tartalmat hordoznak, de ezek az elvek nem adaptálhatóak a tudományra.
Ha valamihez nagyon nem értesz, akkor se hagyd „a szakemberekre”. Lehet, hogy az egész ku*va ábécé ott áll a nevük előtt rövidítések formájában, de a „józan ész” felirat vajon miért hiányzik? Mert tízből kilenc esetben hiányzik – úgy képzelik, hogy a végzettségük és a hatalmas tudásuk majd átsegíti őket mindenen.
















