Nemzetnek lehet elnyomást tűrnie, de jogai valósításának reménye iránt semmi körülmények közt nem szabad kétségbeesnie, s azért, mert valamely jogát nyomban nem képes valósítani, nem szabad arról önként, örök időkre lemondani.
Kossuth Lajos
73 idézet
1802. szeptember 19. - 1894. március 20.
magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere
A legjobb Kossuth Lajos idézetek
A kinek háznépe saját magával villongásban él, az barátnak bizonytalan, ellenségnek nem félelmetes.
Hja! ha azok az üres nagyszavak nem volnának, melyeknek kongása miatt nem hallják a csepphullást, a mely sziklát váj.
Ismernie kell azt, a mi nem jó történt a multban, hogy ismétlésének elejét venni képes legyen.
A logika mellettem szól, de a nemzetek élete bonyodalmas tünemény, nem mindig a logika útján jár, mégis megtörténik, hogy czélhoz ér.
Minden szövetségi érintkezések mellett is élni nem fog azon nemzet, mint azon ember sem, kit nem saját életereje tart fel, hanem csak másoknak gyámolítása.
Én ohajtom, tanácsolom nemzetünknek, hogy jó szomszédjok legyen, miszerint megvárhassa, hogy ők is jó szomszédaink legyenek. Barátaik legyünk, hogy barátaink legyenek!
Több mint 84 év terhe nyomja roskatag vállaimat. Oly teher ez, melynek súlya alatt a test elzsibbad, a lélek eltompul, az élet sivár tengerré válik, az ember porladozó romnak érzi magát, mely az élők világába nem illik bele: az ily késő aggkor alig egyéb, mint hosszúra nyuló haldoklás, a mi kétszeresen szomorú, mert nem öntudatlan, s az öntudat, mely mellette viraszt, folyton belesugdos gondolataiba, a karthauziak melankholikus köszöntésével; jövője más nincs, mint a sír, melynek szélén magának örömtelenül, másoknak jóra tehetetlenül ténfereg, röppenő jelene pedig olyan, mintha az ürben vonszolná magával az enyészet angyala, mint Madách remek költeményének egyik remek illusztráczióján Ádámot vonszolja a tagadásnak szelleme. Ez ürnek – a tehetetlenség ürjének – komor homályán csak egy halvány csillám rezeg keresztül, a neve: emlékezet! mely végig álmodtatja az öreg emberrel a dolgok álmát, melyek voltanak, csakis voltanak! Az utolsó fillér ez, melyet a lerótt élet szakmánybéreül a végzet az aggkornak lefizet, nehogy egészen üres kézzel térjen a fáradt munkás pihenni. Kétes értékű bér, mert az emlékezettel nem parancsolhat az akarat; sokat nem birunk felejteni, a mire emlékeznünk fáj, és sokat felejtünk, a mire szeretnénk emlékezni.
Ámde az ember fiának igyekezete csak amolyan váltólevél, mely értékképviselővé csak akkor válik, ha azt mint elfogadó a siker írja alá. Az én becsületes igyekezetem váltólevelétől a sors ezt az értékesítő aláírást megtagadta; hát bizony nekem az életczélvesztés érzetének keserűsége jutott ki, egy hosszú élet küzdelmeinek azon bérében, melyet a végzet az aggkornak fentartott s a melynek neve: emlékezet.
A természet örök törvényeit nem lehet büntetlen megsérteni. Az a törvény pedig, mely a teremtett világ rendjét fentartja, nem az egység, nem az összehasonlíthatlanságok együvé forrasztása, hanem a harmonia a különféleségekben.
Eltiport nemzet újjá születhetik, de öngyilkos nemzetre nincs föltámadás.
Olvassatok egy kis históriácskát – szép tudomány!
Azon nyom, melyet az anyai kéz a gyermek szivén és jellemén hagy, kitörülhetetlenül ott marad az egész életen át.
Kapcsolódó személyek és kategóriák:
Kossuth Lajos idézetek – a magyar szabadság szószólója
Kossuth Lajos (1802–1894) neve örökre összeforrt a magyar történelem egyik legmeghatározóbb korszakával: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idejével.
Politikus, államférfi, szónok és újságíró volt, akinek élete és munkássága a nemzeti függetlenségért folytatott küzdelem jelképe lett. Idézetei nem csupán korának politikai helyzetéről árulkodnak, hanem időtálló üzeneteket hordoznak hazaszeretetről, bátorságról és erkölcsi elvekről.
A hazaszeretet ereje
Kossuth gondolatai gyakran hangsúlyozzák a haza iránti hűséget és az önfeláldozás fontosságát. Szavai ma is erőt adhatnak mindazoknak, akik hisznek az igaz ügyek melletti kiállásban, legyen szó közösségről, nemzetről vagy személyes elhivatottságról.
A szabadság és felelősség kapcsolata
Kossuth idézeteiben a szabadság soha nem öncélú állapotként jelenik meg, hanem olyan értékként, amely felelősséggel párosul. Úgy vélte, hogy a valódi függetlenség csak akkor valósulhat meg, ha az emberek készek tenni és áldozatot hozni érte.
Időtálló gondolatok a jelen számára
Bár Kossuth szavai a 19. század közepén születtek, üzenetei ma is megszólítják azokat, akik kiállnak elveik mellett. Idézetei inspirációt nyújthatnak politikai, közösségi és személyes élethelyzetekben egyaránt.