Egyik bizonyítéka annak, hogy a húskoszt az ember számára nem természetes, abban rejlik, hogy a gyerekek az ilyen ételek iránt ellenszenvet tanúsítanak, és a növényi élelmiszereket, mint sütemény, gyümölcs, vagy tejes ételek és hasonlók, részesítik előnyben. Nagyon fontos, hogy ezt az eredeti és természetes ízérzékelést ne rontsuk el, és ne tegyük a gyerekeket húsevőkké. Mert bárhogy is magyarázzák a tényt, egyvalami bizonyos, hogy az erős húsevők általánosságban kegyetlenebbek és vadabbak, mint más emberek.
Jean-Jacques Rousseau
27 idézet
1712. június 28. - 1778. július 2.
francia filozófus, író és zeneszerző
A legjobb Jean-Jacques Rousseau idézetek
Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz.
Nem vagyok olyan, mint bárki azok közül, akikkel találkoztam: merem hinni, hogy másként vagyok alkotva, mint a létezők közül akárki. Lehet, hogy nem érek többet náluk, de mindenesetre más vagyok.
Keresd mindenben a középszerűséget, még a szépségben is. A kellem nem kopik el úgy, mint a szépség; annak belső élete van, s mindig megifjodik. Egy kellemes és jó asszony harminc év múlva is úgy fog tetszeni férjének, mint az első napon.
A várakozás százszor gyötrelmesebb, mint a valóság, és a fenyegetés szörnyűbb nekem, mint a csapás. Mihelyt bekövetkezik a baj, lefoszlik róla mindaz, ami a képzelet szüleménye, s csak annyi marad, amennyi csakugyan valóságos.
Azok, akik keveset tudnak, általában jó beszélők, akik meg sokat tudnak, keveset beszélnek.
A hamisság végtelenül sok alakot képes magára ölteni, az igazságnak pedig csak egyetlenegy létezési módja van.
Fiatal fővel még érdemes tanulmányozni a bölcsességet, öregkorban már gyakorolni kell.
A gyöngének mindig az a sorsa, hogy önnön lényével táplálja a hatalmast.
Az ember cselekvésre és gondolkodásra született, nem bölcselkedésre. A bölcselkedés csak boldogtalanná teszi, anélkül, hogy jobbá vagy okosabbá tenné.
Nem vagyok olyan, mint bárki azok közül, akikkel találkoztam: merem hinni, hogy másként vagyok alkotva, mint a létezők közül akárki. Lehet, hogy nem érek többet náluk, de mindenesetre más vagyok.
Az első ember, akinek eszébe jutott, hogy egy darabka földet elkerítvén így szóljon: ez az enyém, s aki elég együgyű embereket talált, hogy ezt elhiggyék, volt a polgári társadalom megalapítója. Mennyi bűntől, háborútól és gyilkosságtól, mennyi nyomorúságtól mentette volna meg az emberi nemet, aki ekkor kihúzza a karókat, betemeti az árkot, s azt kiáltja felebarátainak: őrizkedjetek attól, hogy erre a csalóra hallgassatok! Elvesztek, ha elfelejtitek, hogy a föld gyümölcse mindenkié, a föld viszont senkié.
Ilyen az emberiség sorsa: az ész megmutatja nekünk a célt, a szenvedélyek pedig eltávolítanak tőle.
A hangsúly a beszéd lelke, ez adja bele az érzést és az igazságot.
A sértegetések azoknak az „érvei”, akiknek nincsen igazuk.
Ha meg akarsz érteni egy embert, nézd meg az embereket; és ha meg akarod érteni az embereket, nézd meg az állatokat.
Szívesen megvallom Önöknek, hogy bámulatba ejt a szent írások fensége és az evangélium szentsége a szívemhez szól. Nézzék csak meg, milyen fellengzős beszédűek a filozófusok könyvei, milyen jelentéktelennek tűnnek emellett. Lehetséges, hogy egy ilyen fennkölt és ugyanakkor ilyen egyszerű könyv emberi alkotás lenne? Lehetséges, hogy az, akinek a történetét elmondja, saját maga csak egy ember lenne? Csupán egy olyan hang, amit egy rajongó vagy egy becsvágyó szektás hirdet? Minő szelídség! Milyen erkölcsi tisztaság. Mily megható bájosság a tanításaiban! Micsoda magasztosság az alapelveiben! Milyen mélységes bölcsesség a beszédeiben! Micsoda merészség! Milyen finomság, ugyanakkor milyen ütőerő van a válaszaiban! Micsoda hatalom a szenvedélyein. Hol van az az ember, az a bölcs, aki gyengeség és hivalkodás nélkül így képes cselekedni, szenvedni és meghalni?
Isten, akit én imádok, nem a sötétség istene; nem azért adta az értelmet, hogy megtiltsa annak használatát. Tőlem azt kérni, hogy az értelmemet feladjam, azt jelentené, hogy megsérteném annak teremtőjét.
Úgyszólván kétszer születünk meg, egyszer létezni, másodszor élni.
Kapcsolódó személyek és kategóriák:
Jean-Jacques Rousseau filozófiai és pedagógiai nézetei jelentős hatást gyakoroltak a modern politikai és nevelési elméletekre.
Ebben a gyűjteményben Jean-Jacques Rousseau legfontosabb és legemlékezetesebb idézeteit találod a a szabadságról, az egyenlőségről, az emberi természetről, a nevelésről, az érzésekről, a lelkiismeretről, a művészetekről és a politikáról.
Rousseau szavai gyakran kritikusak a korabeli társadalommal szemben, hangsúlyozva a természetes állapot fontosságát és az egyén szabadságát.
Merülj el Jean-Jacques Rousseau idézeteiben, ha érdekel a felvilágosodás filozófiája, a politikai gondolkodás története, vagy ha szeretnéd jobban megérteni az emberi természet és a társadalom kapcsolatát.