És igen, szeretem megélni mindazt, amit az élet nyújthat számomra, de a szenvedés nem tartozik közéjük. Abból kaptam már eleget. Külön nem állok sorba érte.
B. E. Belle idézetei mély érzelmeket és gondolatokat közvetítenek szerelemről, veszteségről és belső vívódásokról. Írásai segítenek megérteni az emberi lélek finom rezdüléseit, és közelebb visznek saját érzéseinkhez.
Mert ilyen az ember. Tudatlan. Mert képes minden hatalomra önmaga felett, csak nem tud róla. Nincs tisztában azzal, mivel jár a döntés, amit a tegnapból és a mából tanulva meghoz majd. Pusztán a hit miatt. A remény miatt. Ami ugyancsak láthatatlan. Pont, mint a jövő. Csak a hitbe, a reménybe lehet kapaszkodni, hogy a jövőt mi formáljuk általuk. Pedig az nem több, mint a hitünk általi képzelgés, amit ő maga bármelyik pillanatban felülírhat, amikor csak kedve úgy tartja.
Az egészséges önbizalmat megannyiszor keverik össze az emberek a nagyképűséggel, holott valójában nem azzal van a baj, aki tudja, milyen adottságai vannak és azt meri is használni. A baj a rendkívül alacsony önbecsüléssel van, amely a társadalom nagy részére igaz, ezért az egészséges öntudat úgy rí ki közülük, mintha egyenesen túlzás volna.