És igen, szeretem megélni mindazt, amit az élet nyújthat számomra, de a szenvedés nem tartozik közéjük. Abból kaptam már eleget. Külön nem állok sorba érte.
B. E. Belle
1988. január 5. -
magyar író, táncművész, táncpedagógus
B. E. Belle idézetei mély érzelmeket és gondolatokat közvetítenek szerelemről, veszteségről és belső vívódásokról. Írásai segítenek megérteni az emberi lélek finom rezdüléseit, és közelebb visznek saját érzéseinkhez.
Miért gondolják azt az emberek, hogy feltétlenül szükséges elmondaniuk, mit gondolnak rólunk?
Mert ilyen az ember. Tudatlan. Mert képes minden hatalomra önmaga felett, csak nem tud róla. Nincs tisztában azzal, mivel jár a döntés, amit a tegnapból és a mából tanulva meghoz majd. Pusztán a hit miatt. A remény miatt. Ami ugyancsak láthatatlan. Pont, mint a jövő. Csak a hitbe, a reménybe lehet kapaszkodni, hogy a jövőt mi formáljuk általuk. Pedig az nem több, mint a hitünk általi képzelgés, amit ő maga bármelyik pillanatban felülírhat, amikor csak kedve úgy tartja.
Meg akarom ismerni önmagamat és azt, milyen lehet az élet, ha úgy élhetem, ahogyan nekem tetszik.
Nem véletlen tartják, hogy minden emberben ott lapul egy gyilkos, csak nem mind kap a felszínre hozásához indítékot.
A csúnya beszéd valójában nem más, mint az ingerültség kiútja a fogságból.
Talán, már kihalóban vannak azok a férfiak, akik még adnak, nem pedig elvesznek. Akik szeretnek, nem pedig felhasználnak.
A gyerek elsődlegesen követendő példája a szülője. Amit otthon lát, az lesz számára a természetes élet.
A könnyű dolgok nem tanítanak az embernek semmit.
Látszik az egy nőn, ha férfi kerül a közelébe.
Férfi lett. Abból is igazán megnyerő. És, habár minden porcikájában gyűlölöm, nincs részem, mely ne emlékezne arra, miképpen szerettem őt.
Nincs szükség szavakra. Az igaz szerelem tekintettel üzen, érintéssel beszél, testtel ölel és szívvel olvad eggyé.
Az egészséges önbizalmat megannyiszor keverik össze az emberek a nagyképűséggel, holott valójában nem azzal van a baj, aki tudja, milyen adottságai vannak és azt meri is használni. A baj a rendkívül alacsony önbecsüléssel van, amely a társadalom nagy részére igaz, ezért az egészséges öntudat úgy rí ki közülük, mintha egyenesen túlzás volna.
Egyáltalán nem érzem magam hitvány embernek, csak mert az állam színe előtt lódítottam egy nagyot. Az is hazudott már az emberek pofájába épp elégszer.
Az öngyilkosság önmagában nézve nem betegség. Az öngyilkosság cselekmény.
Az emberekben sokszor alakul ki irigység akkor, amikor bennük nincs meg a kellő szorgalom. Mert irigynek lenni könnyebb, mint szorgalmasnak.
Nem fogható semmihez, amikor a szeretet ereje szinte fájdalmasan égeti a belsődet. Amikor a szeretet ereje áthatol minden csontodon, és képes akár ketté is törni azokat. Ezt érzem.
Nehéz úgy gyógyulni, hogy a lélek minduntalan sír. Könnyezik, mert fél. Fél attól, mi lesz, ha a szívnek nem lesz hova mennie. Mert nincs boldogtalanabb a hontalan szeretetnél.
De most tényleg! Hogy döntik el az emberek, hogy mivel akarnak foglalkozni az életükben, ha azt sem tudják, milyen az élet?
Sosem hittem, hogy igaz a mondás, miszerint egy barátság legnagyobb ellensége az idő és semmi más.