B. E. Belle

B. E. Belle

1988. január 5. -

magyar író, táncművész, táncpedagógus

B. E. Belle magyar írónő, korábban táncművészként és táncpedagógusként dolgozott, regényeiben pedig szenvedélyes emberi történeteket, bonyolult kapcsolatokat és nehéz élethelyzeteket mutat be. Műveiben a szerelem, a bizalom, az emberi döntések és a múlt hatásai egyaránt hangsúlyosak, miközben szereplői gyakran a saját határaikkal és érzéseikkel is szembesülnek.

Mert ilyen az ember. Tudatlan. Mert képes minden hatalomra önmaga felett, csak nem tud róla. Nincs tisztában azzal, mivel jár a döntés, amit a tegnapból és a mából tanulva meghoz majd. Pusztán a hit miatt. A remény miatt. Ami ugyancsak láthatatlan. Pont, mint a jövő. Csak a hitbe, a reménybe lehet kapaszkodni, hogy a jövőt mi formáljuk általuk. Pedig az nem több, mint a hitünk általi képzelgés, amit ő maga bármelyik pillanatban felülírhat, amikor csak kedve úgy tartja.

Talán, már kihalóban vannak azok a férfiak, akik még adnak, nem pedig elvesznek. Akik szeretnek, nem pedig felhasználnak.

Az egészséges önbizalmat megannyiszor keverik össze az emberek a nagyképűséggel, holott valójában nem azzal van a baj, aki tudja, milyen adottságai vannak és azt meri is használni. A baj a rendkívül alacsony önbecsüléssel van, amely a társadalom nagy részére igaz, ezért az egészséges öntudat úgy rí ki közülük, mintha egyenesen túlzás volna.

Egyáltalán nem érzem magam hitvány embernek, csak mert az állam színe előtt lódítottam egy nagyot. Az is hazudott már az emberek pofájába épp elégszer.

Nehéz úgy gyógyulni, hogy a lélek minduntalan sír. Könnyezik, mert fél. Fél attól, mi lesz, ha a szívnek nem lesz hova mennie. Mert nincs boldogtalanabb a hontalan szeretetnél.