Ha valakit keresel, úgysem találod meg. Ha valakivel nem akarsz összefutni, biztosan szembejön és észre is vesz.
Olyanoknak, akik bolonddá tartanak, azoknak hiszel, de aki jót akar neked, annak nem.
A közigazgatás változhat, de a népek életében mégis az emberi összeköttetés a döntő.
A tömegember fogyasztói rutinja áthat a párkapcsolataira: a partnerek rövidülő ciklusokban fogyasztják és dobják el egymást. Az intimitás ennek nyomán addig fogy, mígnem a történelem utáni ember inkább választja a magányt, mint hogy a vágyaiból és a kényelméből bármit is feladjon – végleg elutasítja a társas élet boldogságának lejárt szavatosságú ideáját: a férfi a szorongató valóságból virtuális világokba menekül, a nő a többgenerációs családról való gondoskodásának ösztönét bulvárpletykák fogyasztásába fojtja.
A lélek képtelen elszakítani a kötelékeket, amelyek régi szövetségesekhez, megszokott közösségekhez fűzik, és ha már új célt tűzött is maga elé, ha új célja mindennél fontosabb is, ezek a meggondolások minduntalan félretérítik.
Ha az érdekel, ami mást nem, úgy elegáns, ha megtartod magadnak.
Az emberi kapcsolatok komplikálják az emberi észjárást.
Sosem bocsátanád meg magadnak, ha csak azért nem adnál neki esélyt, mert félnél, hogy megvisel!
Lehetetlen kapcsolódni olyanhoz, aki nem hajlandó semmi mást meglátni önmagán kívül. Aki kizárólag akkor kapcsolódik, ha abból ő maga épül. Először azt hittem ez a fajod sajátja, önzőség, rövidlátás, de a te Lenkádon át most már megértettem. Ez csak Te vagy. A magányodat magadnak köszönheted.
Nagyon fontos, hogy ismerd azokat az embereket és dolgokat, amelyek azzá tesznek, aki vagy; a szeretteid, az emlékek, az érzések, az illatok és a helyek. Legyen kapcsolatod a múltaddal, hogy építhesd a jövődet. Próbáld megérteni saját magad, hogy ihletet adjon a származásod és a valódi természeted, így többet adhatsz a világnak, és azt csinálhatod, amit szeretsz.
Ha kellő távolságba kerülsz egy embertől, akkor könnyebben tudod analizálni.
A saját kocsmádban úgy állsz meg, ahogy akarsz. Egy másik kerületben már a falnak háttal.
Minden ember alapvető vágya, hogy szeressék és elfogadják, hogy része legyen egy olyan emberi közösségnek, ahol otthonra talál.
A szeretetben és felelősen megélt sze*ualitás gyermeknemzési céltól teljesen függetlenül is hozzájárul az ember személyiségének gazdagodásához, nemcsak az egyént teszi boldoggá és kiegyensúlyozottá, de a párkapcsolatot is elmélyíti.
Az igazi diplomata az, aki úgy küldi el a fenébe a másikat, hogy az alig várja, hogy indulhasson.
Az ürességet csak egyetlen dolog teszi elviselhetővé. A kapcsolat.
Egy nőnek nem szabad megakadályozni a szeretett férfit, hogy úgy éljen, ahogy mindig is szeretett volna. Nem szabad kisajátítani az egész életét. Persze ennek kölcsönösnek kell lenni, nem szabad, hogy egymás rabszolgáivá váljanak.