Arra bátorítalak benneteket, hogy legyetek gyermekeitek számára a következetesség példaképei, viselkedjetek úgy, ahogyan szeretnétek, hogy ők viselkedjenek, az engedelmességen keresztül szabadságra neveljétek őket, mindig keressétek a jót bennük és az azt növelő eszközöket.
A mai világnak szüksége van a házastársi szövetségre, hogy megismerje és elfogadja Isten szeretetét, és hogy az ő egyesítő és kiengesztelő erejével legyőzze azokat az erőket, amelyek bomlasztják a kapcsolatokat és a társadalmakat.
Amint megszülettünk, másokra volt szükségünk az élethez, egyedül nem boldogultunk volna: valaki más mentett meg bennünket, aki gondoskodott rólunk, testünkről-lelkünkről egyaránt. Tehát mindannyian egy kapcsolatnak, vagyis az emberség és a kölcsönös gondoskodás szabad és felszabadító kötelékének köszönhetően élünk.
Napjainkban az egyház társadalmi tanításának kincseskamráját kínálja mindenkinek, válaszként egy újabb ipari forradalomra és a mesterséges intelligencia terén zajló fejlődésre, amely új kérdéseket vet fel az emberi méltóság védelmében.
Tartsuk fülünkben Ferenc pápa gyenge hangját, amely megáldja Rómát. A pápa, aki megáldotta Rómát, áldását adta az egész világnak azon a húsvéti reggelen. Engedjék meg, hogy ezt az áldást kövessem! Isten szeret minket. Isten mindenkit szeret. A gonosz nem fog győzedelmeskedni.
Mindannyian, kedves testvéreim, Rómában, Olaszországban, az egész világon egy szinodális Egyház akarunk lenni, amely mindig úton van, amely mindig a békét keresi, a szeretetet keresi, amely mindig arra törekszik, hogy közel legyen másokhoz, különösen azokhoz, akik szenvednek.
Az emberiségnek szüksége van Krisztusra, mint hídra, hogy Isten és az ő szeretete elérje. Segítsetek nekünk és segítsetek egymásnak hidakat építeni!