Nagy gondja nem lehet az embernek, azt tartom, ha közben verset költ.
Egy ilyen történetet, mint az enyém, sosem szabadna elmesélni, mert az én világom épp oly tiltott, mint amilyen törékeny. Amint oda a titokzatossága, megszűnik létezni.
Valahogy azt hisszük, hogy az írók mindig és mindenhol írnak. A vendéglőben a szalvétára, a vonaton a jegyre, az uszodában a bérlet hátuljára, a hivatal folyosóján várakozva a mandzsettára és így tovább.
Fordítani akkor érdemes, ha egy adott mű az eredeti nyelvén is mérce, új és érték. Hogy a befogadó nyelven is annak bizonyuljon, a fordításnak el kell érnie, vagy legalábbis meg kell közelítenie az eredeti tartalmi-formai szintjét; úgy kell a magunk nyelvéhez hasonítani, hogy a feladatot betölthesse; hogy éljen, hasson, igaz és hiteles legyen a befogadó nyelven. S ez esetben a mű keletkezési nyelvétől, keletkezése helyétől és időpontjától függetlenül maga is a magyar irodalom részévé válik.
A nők szeretik a bűnt és a titkot. Megbolondulnak a bűnért és a titokért. Az irodalom jelentős része erről szól.
Pusztán fantáziával lehet írni szép meséket; fantázia nélkül lehet írni remek korrajzokat; de a regényírásnál egyesülni kell mind a kettőnek. A regényírónak érezni is kell, tudni is kell, ébren is kell látni, álmodni is kell tudni.
Az írók azt gondolják, hogy ők politikával nem foglalkoznak. Az ember írt valami szépet, és kész…de ott vannak a kártékony gondolatok, amelyek megmérgezik az ifjúság tudatát.
A Gyűrűk Ura elsősorban kalandok története. Van benne egy szövetség a gonosz ellen, ez nem a nagy nemzetek szövetsége. Egy kis csoportról van szó. Tolkien a könyvet a II. világháború idején írta, amikor fia Észak-Európában harcolt. Azt hiszem, Hitlerre gondolt, amikor leírta a sötétség urát.
Az iskolázatlan ember számára igen jó dolog az idézetgyűjtemények olvasása.
A gondolat konstrukciója és kifejezésének képessége nyelvi, vagy ha akarod, tárgyi formában, az ember legszebb tulajdonsága.
Mi a költő? Szerencsétlen ember, aki mély kínokat rejt szívében, de ajkai úgy vannak formálva, hogy miközben sóhajok és kiáltások hagyják el, mindez úgy hangzik, mintha szép muzsika lenne.
Jó, ha valaki ismeri a technikákat, a fogásokat, a trükköket, de ahhoz, hogy igazán maradandó írások szülessenek, valami olyasmi is kell, amit csak egy ember tud belerakni az írásba – az emberség.
Igyekszem kellő távolságtartással és öngúnnyal írni magamról, ahogy ilyen esetben elvárható, azon túl persze mély együttérzéssel és önimádattal, ahogy magunkkal bánni szoktunk.
A költészet – csakúgy, mint a szerelem örökkévalósága – azonnal érezhető. Nem kell kiállnia az idő próbáját. Egy vers lényege nem az, hogy nem felejtjük el, hanem, hogy az első pillanatban tudjuk, hogy nem fogjuk elfelejteni.
Sohasem kezdtem úgy egy versbe, hogy előre tudtam volna a végét. A versírás nem más, mint felfedezés.
A költészet az, amikor egy érzelem megtalálta a gondolatot, és a gondolat megtalálta rá a szavakat.
A zenész dolga, hogy zenéljen,
a szívem mélyéig elérjen.
Az író dolga, hogy meséljen,
de igazat írni ne féljen.
Nem azért nem írok, mert elfogya a papiros: hanem azért, mert a hírek fogytak el. Mind elmondtam.