Olyan filmsztár vagyok, aki azzal tűnik ki, hogy a logika törvényei szerint sohasem lehetett volna belőle filmsztár. Pályafutásom egyetlen pillanatában sem volt meg bennem az ehhez szükséges tapasztalat. Igaz viszont, hogy sohasem állítottam: meg is tudom csinálni, amit rám bíztak.
Ha megnézem az életemet, úgy gondolom, hogy olyan hatvan százalékban a tudomány, harmincöt százalékban az orvoslás és, mondjuk öt százalékban a tudományos ismeretterjesztés tölti ki.
Csak azt tudod jól csinálni, amit igazán szeretsz. A célod ne a pénz legyen. Ehelyett keresd azt, amihez valóban értesz, és tedd olyan jól, hogy az emberek le se tudják venni a szemüket róla.
Ha én nem tudnék zsömlét sütni, soha nem árulnék zsömlét. Ez egy alap dolog nálam. Értsél ahhoz, amit csinálsz.
Véleményem szerint, ha kifestek egy szobát vagy megjavítok egy széket, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy nekem a továbbiakban akár festőnek vagy asztalosnak kellene lennem. Ez ugyanígy vonatkozik a színészetre is.
Ha valaki arra kényszerül, hogy megkövetelje magának a tiszteletet, azzal csak azt bizonyítja, hogy valójában nem is tanár. Egyszerűen rossz szakmát választott, neki nem az a hivatása. A tanár definíciója szerint olyan ember, akit önmagáért tisztelnek, nem pedig kötelességtudatból.
Hogyan játszol el valakit egy filmben? Hogy csinálod? Lehetetlen – hacsak nem tudod, hogyan kell. Hogyan vágsz fel valakit, veszed ki a vakbelét, varrod össze, hogy jobban legyen? Lehetetlen – hacsak nem tudod, hogy kell csinálni.
A szórakoztatás lelke továbbra is a jó sztori: vagy egy szokatlan történet, amely állon vágja a nézőt, vagy egy megszokott sztori, amitől elandalodik.
Ha valaki kötéltáncos, az a dolga, hogy a magasban táncoljon a kötélen. Nem teheti meg, hogy egy vonalat fest a padlóra és azon járkál. Előbb-utóbb fel kell mennie harminc méter magasra. Néha elveszik a hálót a kötéltáncos alól. Tudja, miért? Mert akkor valami megváltozik benne. Megváltozik a teste kémiája, az adrenalinszintje
Főleg szórakozóhelyeket, vállalkozásokat védtünk. Ez volt az úttörő korszaka annak, hogy egy biztonsági őr megjelent egy vállalkozásban. Ma, ha bemész egy üzletbe, mindenhol van már egy biztonsági őr. Gyógyszertárban, zöldségesnél, trafikban, mindenhol. Akkor ez még teljesen új volt.
A fizikumom valóban megkönnyíti, hogy a katonák a parancsnokot lássák bennem, hiszen mindig hallgatnak rám, és azt teszik, amit mondok. Keményen edzem őket, de a humor sem hiányozhat! Ugyanakkor igyekszem a mentoruk is lenni, és hosszú távon motiválni őket.
A standup egy perverz műfaj, ahol mindenre rettentően gyors visszajelzést kapsz.
Kifesti az arcát, csak azért, hogy elrejtse. A szeme, akár a víz mélye. Egy gésának nem lehetnek vágyai, egy gésának nem lehetnek érzései. A gésa a lebegő világ művésze. Táncol, énekel, szórakoztat. Megtesz bármit, amit kérsz. A többit homály fedi. A többi titok.
Önmagában semmit sem jelent, ha elhatározod, hogy riporter szeretnél lenni. Fontos, hogy van-e hozzá adottságod, ismered-e annyira a sportágat, amennyire kell, és még sorolhatnám. Régen azért volt nehéz ez a szakma, mert alig volt információ, most meg azért nehéz, mert túl sok van, és nehéz kiszűrni az álhíreket.
Engem sohasem érdekelt a rang, bizonyos értelemben a népszerűség sem. Véleményem szerint, aki azt gondolja, hogy történelmet csinál, az ostoba ember. Mindenkinek el kell végeznie a feladatát, ha ez a történelem része lesz, hát legyen…