A hatalomhoz való viszonyunk az, amin megmérettetünk. Azon, hogy ki mire használta. És hogyan.
Ha az ember vezér, akkor gondolkodnia kell, bölcsnek kell lennie. Megesik, hogy az embernek azonnal határoznia kell. Határoznia és gondolkodnia kell… a gondolkodás fontos dolog… következményei s eredményei vannak.
Egy jó vezetőnek mindig a könyörületességet kell választania.
Az emberi intellektus elsorvasztása, és az önmagáról kialakított kép befolyásolása leghatékonyabban dogmák elfogadtatásával érhető el. Más információval szemben a dogma mindig hevesen védi magát, visszaver minden, szűk és merev nézeteinek ellentmondó véleményt. A dogmák biztonságérzetet nyújtanak, másrészt eszközt a hatalom fenntartásához. Az emberiség hajlamos a végletekig görcsösen kapaszkodni mindkettőbe. A dogmák végtelenül sok formát felvehetnek. Ha eléred, hogy a különböző embercsoportok egymással ellentétes dogmákhoz ragaszkodjanak, akkor nagyon könnyen tudsz közöttük konfliktust kelteni, és az „oszd meg és uralkodj” elve alapján játszva fenntarthatod uralmadat felettük. A manipulátor számára a júdaizmus éppoly hasznos, mint a kereszténység és az iszlám; a politikai „bal” éppoly fontos, mint a „jobb”.
Egy kivételes politikus erélyes emberként négy jellemvonással rendelkezik: szerény a viselkedésében, tisztelettudó az idősek szolgálatában, nagyvonalú az emberek élelmezésében, és lojális a parancsok osztogatásában.
A világban nincs jó és rossz. Egy dolog van: a hatalom. És azt a gyöngék nem tudják megszerezni!
– Harry Potter és a bölcsek köve (2001)
Varázslónak lenni mindig is, részben a hatalomról szólt. Hatalomról magad felett, az elemek felett, a jövő felett, és a körülötted lévő világ felett. De a hatalmat, mint tudjátok, nem adják olcsón.
A hatalmi felépítmény el akarja hitetni velünk, hogy csupán egy bölcsőtől a sírig botladozó test vagyunk, és azt hívják „életnek”, ami eközben történik velünk a futószalagon.
Bármiféle uralomnak csak akkor és addig van létjogosultsága, amíg a hatalmi törekvései a népben szunnyadó erőket szolgálják.
Ha az államhatalom segítségével egy népet a tönk szélére juttattak, akkor az ilyen nép fiainak nemcsak joga, de egyenesen kötelessége a forradalom.
Soha ne hagyd, hogy olyan ember mondjon neked nemet, akinek nincs elég hatalma igent mondani.
Senkinek nem lehet olyan hatalma, amivel egy egész országot tarthat sakkban. Vagy ha van, akkor azt már diktatúrának kell nevezni.
Az ellenség, az ellenséges ügynök mindig a legfőbb, a legveszélyesebb ellenségeit akarja megsemmisíteni, vagyis a legkiválóbb bolsevikokat, és a párt, az állam legjobb bolsevikjait, a legaktívabb vezetőit!
Itt az ideje, hogy véget vessünk a termelésbe való be nem avatkozás rothadt álláspontjának. Itt az ideje, hogy elsajátítsunk egy más, új, a jelen periódusnak megfelelő álláspontot: azt, hogy mindenbe be kell avatkozni…Mondják, hogy nehéz a technikát elsajátítani. Nem igaz! Nincs az a vár, melyet a bolsevikok ne tudnának bevenni.
Ilyen hirtelen feljönni a föld alól egyenest a hatalomba – az ember beleszédül.
Új kormánynak kell hatalomra kerülni, amelyet a szovjetek választanak, amelyet a szovjetek leválthatnak, amely a szovjeteknek felelős.
Na persze, központi bizottság, kollektív vezetés, mindez nagyon szép. hanem az orosz paraszt a cár híve: neki egyetlenegy vezérre van szüksége.
… ez a párt nyitotta fel szemünket,…sem örömben, sem bánatban nem hagyott el bennünket.
Lehet, hogy az embereket nem is a hatalom érdekli… Ami elbűvöli őket, az nem a valóságos hatalom, hanem az önkény illúziója.