A birtok az anyagi függetlenség alapja, s az anyagi függetlenség mindig alapja a politikai befolyásnak.
(Joseph Goebbels: Napló – 1943. szeptember 11.)
Az egész birodalmi politikának arra kell épülnie, hogy centralizáljuk, amit centralizálni kell, de amit decentralizálni lehet, azt decentralizáljuk.
A háború elvesztése a német nép számára a legnagyobb igazságtalanságot jelentené, a győzelem viszont a legnagyobb igazságot szolgáltatná.
A világnézeti államoknak az az előnyük a polgári államokkal szemben, hogy egyértelmű ideológiai alapjuk van.
A francia kulturált nép és a hadműveletekre hadműveletekkel válaszolt. A bolsevistáknál más a helyzet. Itt olyan érzéketlen vad harcosokkal állunk szemben, akik csak akkor adják meg magukat, amikor már minden oldalról lövik őket. Stratégiai hadműveletek nem hatnak rájuk,nem veszik tudomásul vagy éppen észre sem veszik azokat. Az oroszok olyan érzéketlenül reagálnak, mint amilyen érzéketlenek maguk is. Az érzéketlenség elleni háború sokkal nehezebb, mint a modern nyugat-európai szempontok szerint harcoló hadsereggel vívott küzdelem.
(Joseph Goebbels: Napló – 1941. november 30.)
Kritikus pillanatokban erős emberek kezébe kell adni a kormánykereket. Az erős embereknek pedig szilárd, tévedhetetlen kézre van szükségük; nem engedhetik meg, hogy szentimentális okok eltávolítsák őket eredeti céljuktól.
A Führer nagyon vonzódik az antik világhoz. Utálja a kereszténységet, mert minden nemes emberséget megnyomorított. Schopenhauer szerint a kereszténység és a szifilisz tette boldogtalanná és rabszolgává az emberiséget. Micsoda különbség van a jóságos, bölcsen mosolygó Zeusz és a fájdalomteli, megfeszített Krisztus között! Maga az istenfogalom is mennyire nemesebb és emberibb volt az antik népeknél, mint a kereszténységben. Mekkora különbség van egy sötét dóm és egy világos, szabad ég alatt álló antik szentély között!
(Joseph Goebbels: Napló – 1941. április 8.)
A Führer a propagandát a győzelem jó előkészítésére és erőteljes kihasználására szánja. Fegyverek nélkül nem lehet győzni, de a propaganda segíti a győzelmet.
(Joseph Goebbels: Napló – 1940. augusztus 14.)
A rádió ma sokkal fontosabb az egész nép számára, mint bármikor is volt. A németek egész estéjüket a rádió mellett töltik, innen kapnak bátorítást és eligazítást. Ezért kell nagyon ügyelnünk arra, hogy lélektani hibákat ne kövessünk el. Erősítjük a Franciaországba és Angliába irányuló pánikpropagandát. Hatása már érezhető az ellenséges sajtóban és rádióban.
(Joseph Goebbels: Napló – 1940. május 18.)
A háború nem lehet lagymatag szemlélődés tárgya. Mint egy nemzeti kiáltás kell hogy hasson a népre.
(Joseph Goebbels: Napló – 1940. május 15.)
A Führer megemlíti, hogy egyszerű katonaként az első világháborúban mennyit szenvedett a császári kormány elmaradott propagandája miatt. A haragtól néha sírni tudott volna. Most mi ezt másképp és sokkal jobban csináljuk. Példát mutatunk a világnak hadvezetésünk szellemi fölényéről.
(Joseph Goebbels: Napló – 1940. április 26.)
Minden kornak és minden embernek a saját tapasztalatait kell összegyűjtenie. Ez már így van, és emiatt nem érdemes panaszkodni. Hogyan bontakozhatnának ki máskülönben a nagy emberek és a zsenik?
(Joseph Goebbels: Napló – 1940. január 13.)
A történelem nem arra való, hogy a népek tanuljanak belőle.
(Joseph Goebbels: Napló – 1940. január 13.)
Ha minden szerződést megtartottak volna, melyet a történelem folyamán kötöttek, akkor az emberiség ma már nem élne.
(Joseph Goebbels: Napló – 1940. január 13.)
Olyan korban élünk, amikor minden, mindig változásban van. Az ember azt hiszi, hogy sok mindent megélt már, és folyton újabb meglepetések érik. Áldott legyen ez a kor.
(Joseph Goebbels: Napló – 1939. augusztus 23.)
A magyarokat szinte már teljesen meggyőztük. Készek részt venni a mi tervünkben. Horthy itt hozza meg a döntést. Részletesen tárgyalok vele. Vadul csehellenes. „Nem erős nép” – mondja joggal. De vajon veszély esetén megbízhatunk-e a magyarokban? Talán igen, hisz az ő érdekeik is erősen ezt kívánják. S Horthy becsületes ember. Nagyon jó benyomást kelt, egyáltalán nem gyepesedett be, és nem hülyült el. Tetszik nekem.
(Joseph Goebbels: Napló – 1938. augusztus 24.)
A márciusban van valami. A Führer szerencsehónapja mindig is március volt.
(Joseph Goebbels: Napló – 1938. március 11.)
A világpolitikát csak a hűvös ész és a puszta érdekek kormányozhatják.
(Joseph Goebbels: Napló – 1937. augusztus 3.)
Az egyházak ügye sürgős, égető kérdés. A vallásosságot le kell választani, mert ellenkező esetben az istenhit is veszélybe kerül. Az istenhitet mindenekelőtt a fiatalságban kell mélyen elültetnünk.
(Joseph Goebbels: Napló – 1936. december 2.)
A Führer egész élesen állást foglal Magyarországgal szemben. A magyarok már azzal fenyegetőznek, hogy ha a nagyhatalmak megegyeznek a Duna-térségről, akkor ők átváltanak a kisantanthoz. Csak tegyék. Ez nekünk jó. Nekünk nagyon józanul kell számolnunk. Romániával és mindenekelőtt Jugoszláviával békében élhetnénk, ha a terrorista magyarok nem jönnének elő olyan szertelen követelésekkel. A magyarok teljes nagyzási hóbortba estek. És közben ők bánnak a legrosszabbul az országukban élő német kisebbséggel.
(Joseph Goebbels: Napló – 1936. december 2.)
