Az emberi lények csak úgy élhetnek értékes és harmonikus életet, ha képesek – az emberi természet korlátain belül – megszabadulni attól, hogy folyton az anyagi természetű vágyaik kielégítésére törekedjenek. Az igazi cél a társadalom szellemi értékeinek gyarapítása.
Olyanfajta célok, amelyeknek majd csak a távolabbi jövőben lesz jelentőségük, nemigen kamatoznak előharcosainak, és ritkán találnak megértésre a nagy tömegnél, amely sör és tejrendeletek iránt inkább fogékony, mint a messzi jövőbe tekintő tervek iránt, amelyek megvalósítása csak később következhet be, és amelyek hasznát csak az utókor fogja élvezni.
A propaganda eszköz, és éppen ezért a cél szempontjából kell megítélni. Alakja tehát az általa szolgált célhoz kell, hogy alkalmazkodjék. Az is világos, hogy a cél jelentősége az általános szükséglethez képest különféle lehet. Ez a körülmény szabja meg a propaganda belső értékét is.
Mindig újabb célt tűztem ki magam elé, egy reális és kezelhető célt, amely elérhetőnek tűnt a kemény munkával. Lépésről lépésre közeledtem felé.
Ha van cáfolhatatlan igazság a világon, akkor az az, hogy a befektetett munkát nem lehet kikerülni. Nincs könnyebb út, varázstrükk vagy csodapirula, ami kiválthatná a kemény munkát, ami ahhoz kell, megszerezz valamit, ami fontos neked, vagy épp megvalósítsd az álmaidat.
Hatalmas dolog látni, hogy valaki egy őrült célt tűz ki maga elé, belead mindent, és eléri. Ez mintegy varázsütésre olyan lehetőségeket nyit meg előttünk, amiknek a létezéséről sem tudtunk. Bebizonyítja számunkra, mire vagyunk képesek, ha egy célra koncentrálunk, és minden erőnkkel arra törekszünk.
Akik nagyban gondolkodnak, és sikeresek lesznek, szinte mindig tovább hajszolják az álmaikat, és még nagyratörőbb célokat tűznek ki.
Egy álom beteljesülése lehetőség arra, hogy távolabb és mélyebbre láss – távolabb a világban, hogy tudd, mi minden lehetséges, és mélyebbre magadban, hogy tudd, mi mindenre vagy még képes.
Csak a rideg valóság határozhatja meg a célhoz vezető utat. Számolni kell az út nehézségével is, mert ha nem akarjuk járni a göröngyös utakat, ez nem egyszer a cél feladását jelenti; el kell tehát döntenünk, hogy akarjuk-e ezt, vagy sem?
Istennek terve és célja van az életeddel. Semmi – egyáltalán semmi – nem fontosabb, mint felfedezni és betölteni ezt a célt.
Még soha semmi jó nem származott abból, ha valakinek volt B terve. Legalábbis semmi fontos vagy sorsfordító. A B terv halálos veszély minden nagy álomra nézve. Vészhelyzeti terv, ami a kudarccal számol. Ha az A terv a járatlan út, és neked kell ösvényt vágnod a kitűzött cél felé, akkor a B terv szükségszerűen a kisebb ellenállás útja. Amint tudatosul benned, hogy létezik – amint elfogadod választási lehetőségként –, nagyon könnyű lesz áttérni rá, ha bármi nehézségbe ütközöl. Le a B tervvel!
Mindig van választásod, mihez kezdesz az utadba kerülő károgókkal, mialatt a céljaid felé tartasz. Rajtad áll, hogy semmibe veszed vagy felhasználod őket. A lényeg, hogy soha ne higgy nekik.
Beérni valamivel, ami majdnem ott van, egészen közel a célhoz – ez a különbséget jelenti győzelem és vereség között. Senki nem azért küzd, hogy ne győzzön. Akkor te miért élnél úgy, hogy ne azt tűzd ki célul, amit akarsz? Az élet nem olvasópróba, bemelegítés vagy szabadedzés – maga a verseny. Az egyetlen futam, amin bizonyíthatsz. Szóval lásd magad előtt – azután valósítsd meg!
Fontos, hogy tudd, mi a siker, de legalább annyira fontos, hogy tudd, mi nem az. Sok mindennel beérheted helyette, mert sok út vezet a céljaid felvizezett változatához, ami letérít a pályádról, ha az előtted lebegő jövőkép kicsit is homályos. Ha tudod, mi a siker, és mi nem az, a kép kristálytisztává válik, és tapasztalataim szerint végtelen nyugalom
tölt el, ami szinte minden kérdés megválaszolását megkönnyíti.
Minden jó, minden nagy változás a tisztánlátással kezdődik. Fontos, hogy tisztán lássuk a jövőnket. Fontos, hogy tiszta képünk legyen arról, milyen életet szeretnénk, és tervet kovácsoljunk a céljaink elérésére.
Az aggodalom negatív célkitűzésekhez vezet. Ha az foglalkoztat, hogy milyen rossz dolgok következhetnek be, azt üzened az elmédnek, hogy ezek be is fognak következni!
Meg kell értetni mindenkivel – különösen a fiatalokkal – , hogy a legszebb emberi cél a szocializmus, a kommunizmus.
(Kádár János képviselői beszámolója a Láng Gépgyárban, 1969. december, 293.o.)