Gyakran kérdezik, mi lett volna belőlem, ha nem állok profi futballistának. A válasz többnyire ugyanaz, vélhetően bűnöző lettem volna. Bicikliket, kabátokat loptam, és – hogy őszinte legyek – élveztem az egészet.
Akadnak, akik bűneimet erénynek hiszik, és akik erényeimet bűnnek minősítik. Tudom, hogy egyikben is, másikban is akad némi igazság.
A halálbüntetéseknek nincs visszatartó erejük, mind a mai napig éppen azokban az országokban történik a legtöbb gyilkosság, ahol élénken gyakorolják ezt a fajta ítéletet.
Az emberiség történelme során az igazságszolgáltatás helyektől, kultúráktól függően sokat változott, sőt már a kezdettől alapvetően eltértek egymástól annak egyes módjai. A cél azonban minden alkalommal, minden korban, minden helyen ugyanaz volt: megtorolni a bűntényeket, és a félelemkeltés útján azokat a jövőben megakadályozni. Eme szép pedagógiai célzat (…) sem az ókorban, sem a középkorban nem járt sikerrel. A büntetések nem szolgáltak és nem szolgálnak elrettentő példaként.
Hazudni nemhogy a Büntető Törvénykönyv, de még a Tízparancsolat szerint sem bűn.
Mindenki bűnös az életben. Bűnösök vagyunk és nincs idő, hogy még e világon megfizessünk bűneinkért. Próbálunk elvegyülni a tömegben, próbálunk ismeretlen arcok, ruhák közt elbújni, mintha mi is csak apró, tehetetlen mellékszereplői lennénk az élet gyötrelmeinek. És abban a pillanatban, hogy meglátunk egy aprócska reménysugarat, mindenkiről megfeledkezve, saját feloldozásunkért kiáltunk. De önző kiáltásaink biztosan süket fülekre találnak, megtépázva bennünk a hitet, hogy nem vagyunk egyedül.
Mindenkiben lakozik egy démon belül. A démon itt van veled, a gyűlölet táplálja, az erőszak, a gyilkosság. Belekapaszkodik a félelmedbe és ellened fordítja.
– Szerinted vannak itt démonok, Mel?
– Mi vagyunk a démonok.
A bűn Pantheonjában a gyilkosság kevésbé alávaló, mint az árulás.
Isten előtt ki-ki bűnei szerint,
méltó módon elszámoltatik,
nem marad semmi véka alatt,
mi megtörtént a nap alatt.
Piti bűnöző voltam, rengeteg rossz dolgot követtem el. Beismerem. Ha mindegy egyes embertől bocsánatot kérhetnék, akkor persze, hogy megtenném.
Amit egyesek gonosznak neveznek, az szerintem csak megfelelő válasz egy durva, igazságtalan világban.
A bűnösök mindig az árnyékban bújnak meg, mert a bűnnek lételeme a sötétség. A bűnösök fegyvere még a szótlanság, miután a bűn egy másik kelléke a csend.
Ne feledd: bármit is követtél el az életben, mindig a legelső vétkedért fogsz megbűnhődni.
Karodra írták, hogy „Bűn az élet”,
Nevettél rajta, s a bőröd égett.
Aki száz meg százezert rabol,
Bírája lészen annak, akit a
Szükség garast rabolni kényszerített.
Nem vagyunk mindig annyira bűnösök, mint amennyire érezzük magunkat, de annyira bűntelenek sem, mint ahogy hinni szeretnénk.
Lopni valami nagyon vidám és mulattató dolog lehet. Talán oly vidám, oly mulatságos és oly boldogító, mint amilyen borús, szomorú és keserű az ellentéte: a tisztes kenyérkereső munka.