Soha nem fogok mesterséges önfiatalításra fanyalodni egy szerepért. Ha nem kapok munkát, majd megyek Európába…!
Hollywoodot nem az öregeknek találták ki, az biztos, és elég szomorú. Körülnézek, és gumiarcokat látok, mert már az összes fintor és mosoly lehervadt az arcokról a sok plasztikai műtéttől, kétségbeesetten ragaszkodnak a fiatalsághoz. Úgy néznek ki, mint az androidok. Élem az életemet, és arra gondolok, hogy legalább Európában értékelik a kort. Gondoljon csak Jeanne Moreau-ra, Simone Signoret-ra, akiket hagytak természetesen megöregedni, és nem szorították le őket a pályáról a ráncaik miatt. Szomorú, hogy Hollywood ekkora súlyt helyez a szépségre és a fiatalságra.
Síelni szeretünk, mindenki jól síel a famíliában. A gyerekeim ügyesek, az unokáim még ügyesebbek.
A hírnév váratlanul ért. Nem voltam felkészülve rá, olyan hirtelen jött. Egy filmemnek köszönhetem, nem szép lassú építkezésnek. Azonnal reagálnom kellett rá, mert más szemmel néztek az emberek, a rajongók megőrültek értem, rángatták a hajamat, cibálták a ruhámat, és kiabáltak. Annyira szürreális volt, tényleg megijedtem, hogy gyökerestül felforgatja az életemet.
Az idő nagy tanítómester. És az ember eljut abba az életkorba, amikor már bölcs szemmel nézi a világot. Húszéves fejjel lehetetlen, mert minden fiatal habzsolja az életet, és nem elmélkedik. A bölcsesség hozza magával, hogy elkezdünk filozofálni. Rálátunk azokra a dolgokra, amelyeket útközben nem vettünk észre, és előjön a sajnálat, a szerencse, a túlélés…
A pillanat a fontos, az itt és most, és abból kell kihozni a legjobbat, és nem a visszapillantó tükörben lesni, hogy mi lett volna, ha…
Az élet engem arra tanított meg, hogy a boldogság csak pillanatokra szól. Jön és elröppen. Kivéve persze, ha valaki kábítószerrel hozzásegíti magát, amire sose fanyalodtam. És ez az élet. Fönt és lent, nagy pillanatok és nagy mélypontok, boldogság és szomorúság között himbálódzunk. De a szomorúság éppen úgy része az életnek, mint a boldogság. Ki nem szeret boldog lenni?! Csak azt kell bekalkulálni, hogy nem tartós.
A szennyezés, a felhőkarcolók és az autópályák elvették tőlem a városomat, ezért elköltöztem és felfedeztem magamnak a Sierra Nevadát és a Yosemite Nemzeti Parkot, ahol megismertem a nyers természet szépségét. Eldöntöttem, hogy ez életem része lesz, bármivel is foglalkozom. Ettől kezdve két szenvedélyem, a művészet és a természet között osztottam meg az életemet.
Lejárt a látszatintézkedések és az éghajlatváltozás tagadásának ideje. A tudomány nagy bizonyossággal állítja, hogy valóban klímaváltozás zajlik és ez az emberi tevékenység eredménye.