Egy vallásalapító lehet jelentéktelen – csak egy gyufaszál, semmi más!
Friedrich Nietzsche
1844. október 15. - 1900. augusztus 25.
német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus
Emberileg roppant nagy dolog bevallani, hogy „nem tudom”, hogy tudatlanságot engedhetek meg magamnak.
Kapcsolódó személyek / kategóriák
Ha a körülmények a kezünkre jártak volna, ugyan melyikünk nem ment volna végig bűncselekmények egész skáláján? …Ezért sohasem mondhatjuk: „ezt és ezt nem lett volna szabad megtenned”, hanem mindig csak a következőt mondhatjuk: „milyen furcsa, hogy én még nem tettem meg ezt vagy százszor!”
A legkevesebb cselekedet tipikus, és kizárólagosan jellemző arra, aki tette; és ha meggondoljuk, milyen kevés személyiség van a legtöbb emberben, akkor beláthatjuk, hogy egyetlen tett csak nagyon ritkán jellemző egy emberre.
A nagy dolgok megkövetelik, hogy az ember vagy hallgasson róluk, vagy fennkölt hangnemben szóljon róluk.
Egy dühroham, egy mozdulat, egy késszúrás: hol van itt a személyiség? – A tett sokszor pillanatnyi lemerevedést hoz magával, megfosztva minket szabadságunktól: ekképp a tettesek gyakorta szinte sokkhatás alatt állnak szemben tettük emlékével, önmagukat a tett afféle alkatrészének érezve csupán.
Szellemi dolgokban mit jelent (…) becsületesnek lenni? Azt, hogy szívünkhöz legyünk szigorúak, vessük meg a „szép érzéseket”, s minden egyes „Igen”-ből és „Nem”-ből csináljunk lelkiismereti kérdést! – A hit üdvözít: következésképpen hazudik…
Az emberiség nem fejlődik a jobb, az erősebb vagy a magasabb rendű felé úgy, ahogyan azt manapság hiszik. A „haladás” modern eszme csupán, azaz hamis eszme. A mai európai, értékét tekintve, mélyen alatta marad a reneszánsz kori európainak; a továbbhaladás mindenesetre semmiféle szükségszerű felemelkedést, növekedést, erősödést nem jelent.
A mértéktelenségnek nem az öröm, hanem az örömtelenség a szülőanyja.
Némely ember a maga béklyóit sem tudja magáról leváltani, és mégis barátja megváltója lészen.
Az értelem már a konyhában elkezdődik. A konyhai értelem tökéletes hiánya tartóztatja fel a legrégebb óta az ember fejlődését, és általa van leginkább akadályoztatva. Azt gondolom, a vegetáriánusok a maguk előírásával – azaz kevesebbet és egyszerűbben enni – több hasznot hoztak, mint az összes modern erkölcsrendszer együttvéve.
Az összes antik filozófia az élet egyszerűségére irányult és egy bizonyos fokú igénynélküliséget tanított. Ebben a tekintetben az a néhány vegetáriánus-filozófus többet tett az emberiségért, mint az összes új, és addig, amíg a filozófusoknak nincs elég bátorságuk ahhoz, hogy egy teljesen megváltoztatott életmódot keressenek, és saját példájukkal is igazoljanak, semmi értelme a mondanivalójuknak.
A szeretetben mindig van valamennyi őrület. De az őrületben is mindig van valamennyi ész.
Nem az rendített meg engem, hogy hazudtál nekem, hanem, hogy többé nem hiszek neked.
Szeretni akarni: ez annyi, mint késznek lenni a halálra is.
A világ gonoszságára Istennek egyetlen mentsége van -, hogy nem létezik.
Mikoron azonban Zarathustra egyedül maradt, im-ígyen szóla szívéhez: „Vajon lehetséges-e? Ez az öreg szent az erdejében még semmit sem hallott volna arról, hogy isten meghalt?!”
Az asszonyok nagyon könnyen kötnek barátságot egy férfival, de hogy az fennmaradhasson, egy kis fizikai ellenszenv is kell segítségül.