Immanuel Kant

Immanuel Kant

1724. április 22. - 1804. február 12.

német filozófus, a német idealizmus megteremtője

Immanuel Kant idézetei az erkölcsről, a kötelességről és az emberi gondolkodás határairól szólnak. Filozófiája segít elmélyülni az értelem szerepében, és tudatosabban viszonyulni döntéseinkhez.

Az in sensu cosmopolitico filozófia a következő kérdésekre vezethető vissza:

1. Mit lehet tudnom? Ezt mutatja meg a metafizika.

2. Mit kell tennem? Ezt mutatja meg a morál.

3. Mit szabad remélnem? Erről tanít a vallás.

4. Mi az ember? Erről tanít az antropológia.

A filozófustól megköveteljük, hogy képes legyen meghatározni:

1. az emberi tudás forrásait;

2. e tudás lehetséges és hasznos használatának terjedelmét;

3. az ész határait.

Milyen hasznosak is a szelek a földgolyó számára, és hányféleképpen tudja az ember éleselméjűsége felhasználni őket! S mindehhez nem szükséges semmilyen más berendezkedés, mint a levegőnek és a hőmérsékletnek az az általános természete, amely e célok nélkül is jelen lenne a földön.

Nyíltan megvallom: sok évvel ezelőtt éppen David Hume figyelmeztetése ébresztett fel először dogmatikus szendergésemből, és a spekulatív filozófia terén folytatott vizsgálódásaimnak merőben új irányt szabott.

Mert az emberi ész nem a puszta sokat tudás hiúságától ösztönözve, hanem saját szükségletétől hajtva ellenállhatatlanul halad előre oly kérdésig, melyekre az ész semmiféle tapasztalati használata vagy belőle merített elvek nem adhatnak feleletet.

Mindenki azt hiszi magáról, hogy ő a jogfogalmat szentnek tartaná, és híven követné, hogyha másoktól is hasonlót várhatna. Csakhogy mindenki, saját magáról való jó véleménye mellett, mégis minden másnál feltételezi a gonosz érzületet. Így kölcsönösen mondják ki egymásra az ítéletet.

A politika azt mondja: Legyetek okosak, mint a kigyók! A morál hozzáteszi a megszorító feltételt: és hamisság nélkül, mint a galambok.

Aki embereket, mint tetszés szerint kezelhető tárgyakat, használ és elhasznál: puszta gépekké teszi őket, eleven masinákká, mint az állatok, akikből még csak a tudat hiányzik, hogy a világ legnyomorultabb lényei legyenek.

A Biblia az a könyv, melynek maga a tartalma tanúskodik isteni eredetéről. A Biblia a legnemesebb kincsem, nélküle nyomorúságos lennék.

A nevelés művészetének egyik elve, amelyet szem előtt kellene tartaniok mindazoknak, akiknek gyermeknevelő terveik vannak, a következő: gyermekeket nem az emberi nem jelenlegi állapota szerint kellene nevelni, hanem a jövőben lehetséges jobb állapota szerint, vagyis az emberiség eszméje és egész rendeltetése szerint. Ez az elv rendkívül nagy fontosságú. A szülők rendesen úgy nevelik gyermekeiket, hogy a mai, bármily romlott korba beilleszkedhessenek. De jobbra kellene őket nevelni, hogy a jövőben ezáltal jobb állapotok keletkezhessenek.

A törvény szerint valaki akkor bűnös, ha megsérti mások jogait. Az etika szerint akkor, ha fontolgatja, hogy ezt megteszi.

A modern filozófia egyik legmeghatározóbb alakjának, Immanuel Kantnak a munkássága a metafizika, az etika és az esztétika területén is korszakalkotó jelentőségű.

Ebben a gyűjteményben Immanuel Kant legfontosabb és legemlékezetesebb idézeteit találod a metafizikáról, az etikáról, az esztétikáról, a kategorikus imperatívuszról, a transzcendentális idealizmusról, a felvilágosodásról, az észről és értelemről, a szabadságról, a morális törvényről és a béke örökkévalóságáról.

Kant szigorú logikára épülő és rendszeres filozófiája a tudás, a cselekvés és az ítélet alapjait vizsgálja.

Merülj el Immanuel Kant idézeteiben, ha érdekel a filozófia története, a metafizika alapvető kérdései, az etikai elméletek, vagy ha szeretnéd megismerni a felvilágosodás egyik legnagyobb hatású gondolkodójának nézeteit.