Tévedés azt hinni, hogy valaminek a birtoklása legyen az bármi – önmagában megelégedés és boldogság forrása lehet. Sem ember, sem hely, sem bármilyen tárgy nem tehet boldoggá. Okot teremthetnek ugyan a boldogságra és az elégedettségre, az Élet Öröme azonban belülről fakad.

Annak nincs semmi önös tulajdona, aki nem akar és nem is kíván semmit birtokolni sem magából, sem mindabból, ami rajta kívül van, sőt Istenből és semmi egyébből sem.

Mindig az kellene, ami nincs, mert ami van, az van, s ezzel már ki is esett a vágy játékos hálójából, bele a meguntság hétköznapi porába.