Bukdácsolva is
hálás vagyok, hogy felé
lejt minden utam.
Az élet minden
pillanata: haladék:
úgy becsüld – vagy ne.
Ne haragudj, de meghalok,
mert élek – egyszerű dolog.
Ha jó, ha rossz: majd megszokod.
Keress, vagy kerülj.
Mindinkább tény vagyok, mint
lény. – Íz. Hang. Égtáj.
Senki sem „senki”.
– Ne félj, azért nem marad
a helyeden lyuk.
Emlékedre el-
ejtettem egy tányért – most
takaríthatok.