Mily sokat is tudsz; ám amit mondasz,
pusztán annyi, mit hallgatód felfogni képes.
A nap megvilágítja a földet;
ám ha csak egy kicsivel közelebb lenne,
már lángba borítana mindent.
Amikor a világ térdre kényszerít, a megfelelő testhelyzetben vagy az imádsághoz.
Miért bűvöl el annyira ez a világ,
mikor egy aranybánya van benned?
Ez a világ csupán hullámzása az Igazi Tengernek, annak felszínén sodródó hordalék.
Mikor velem vagy, fenn vagyunk egész hajnalig,
Mikor másutt vagy, nem is alszom, vagy csak alig.
E kétféle álmatlanság Isten ajándéka,
de mennyivel jobb az első mintsem a második!
Te magad vagy szemednek fénye, mivel önmagaddal vagy, önmagadon még nem léptél túl, amitől pedig fényed megszázszorozódhatna. A fény, amelyet keresel, a te visszatükröződő fényed, de egészen addig nem háríthatod el a külső fények vakító ragyogását, ameddig a belső világosságod nem sokszorozódik meg akár százezerszeresen is.
Átkutattam az egész világmindenséget. Nem találtam nemesebb erényt, mint a jó szándék.
Tudd, hogy az alak, amit látsz, elpusztul;
csupán a spirituális világ az, ami örök.
Miért kell játszadoznunk az edény alakjával?
Tedd félre az edény alakját, és keresd a vizet.
Szánalomra méltó az, aki eljut a tengerhez, és megelégszik egy kancsónyi tengervízzel. Hiszen a tenger igazgyöngyöket és még számtalan értékes dolgot rejt. Mire megyünk azzal, ha csak vizet merítünk? Hol van az igazgyöngy?
Oly sokan fekszenek sírjukban jobb és fényesebb hasznossággal és megvilágosodottsággal, mint élők százai.
Lehetőséggel születtél. Jósággal és bizalommal születtél. Eszmékkel és álmokkal születtél. Nagysággal születtél. Szárnyakkal születtél. Nem arra szántak, hogy mássz, hát ne tedd. Szárnyaid vannak. Tanuld meg használni őket, és repülj!