A közösségi médiavállalatok becsapják a felhasználóikat azzal, hogy a figyelmüket manipulálják és saját üzleti céljaiknak megfelelően irányítják. Tudatosan törekednek arra, hogy függőséget alakítsanak ki az ügyfelekben a szolgáltatásaik iránt.
A sajtó üzlet: az újságok és képeslapok pénzt akarnak csinálni – sokszor akár a pontosság, a tisztesség és az igazság feladása árán is.
Minden új vállalkozás elején szükségünk van fegyelemre, útmutatásra, kontextusra és felelősségre. Az az áldozathozatal ideje. A tanulásé, a megfigyelésé, az okulásé.
A termelés nem azt jelenti, hogy olcsón vásároljunk és drágán adjunk el; sokkal inkább azt célozza, hogy a nyersanyagot illő áron vegyük meg és lehetőség szerint csekély ráfizetéssel használható terménnyé alakítsuk ás osszuk szét a fogyasztók között. A hazárdirozás, a spekuláció és a becstelen kereskedelem csak megnehezítik ezt az eljárást.
Az a kísérlet, hogy valakit kiűzzünk üzletéből: bűn, — bűn, mert ezáltal nyereségszerzésből embertársaink életviszonyaira nyomást gyakorolunk és az erőszak uralmát akarjuk az intelligencia helyébe léptetni.
Ha én nem tudnék zsömlét sütni, soha nem árulnék zsömlét. Ez egy alap dolog nálam. Értsél ahhoz, amit csinálsz.
Nem befolyásolhatsz senkit úgy, hogy lecsökkented a mozgásterét, vagy kiölöd belőle a szenvedélyt. Az emberek olyan vezetőkkel szeretnek dolgozni, akik nagy ívű dolgokra és növekedésre ösztönzik őket.
Aki pénz nélkül nem képes pénzt keresni, annak pénzzel sem fog menni.
Nem tőzsdézek, mert utálom. Ráfizettem. Nem volt sikerélményem, nem voltam eléggé felkészült.
A hozzáadott értékem az, hogy mindig megpróbálok olyan dolgot csinálni, amit más nem csinál, vagy csinál, csak én más módon. És minden jónak látszó ötletet kipróbálok, megvalósítok.
Egy üzletembernek arra is fel kell készülnie, hogy vesztesége lesz – mert elkerülhetetlen. És ha összetörik és feladja, az már régen rossz. Úgyhogy nekimentem és azt mondtam majd lesz másik – és lett másik.
Sikerorientált ember vagyok, a pénzhez nincs viszonyom, öt forintból ugyanúgy megélek, mint százmillióból. Nekem a pénz egy bizonyítvány. Ha csinálok egy egymillió forintos üzletet, akkor kaptam egy kettest. Ha csinálok egy tízmilliósat, akkor kapok egy ötöst.
Tízből hat ötletem sikertelen, kettő nagyon sikeres. A hattal is foglalkozom, elindítom őket, de később kiderül, hogy eleve nem volt jó az ötlet. És nagyjából kettő, ami próba alatt van, amiből még lehet valami.
A kereskedelmet srác koromban kezdtem az agyaggolyókkal, amiket mi is árultunk az üzletünkben. A gyerekek megvették, én pedig aki nagyon jól golyóztam, megkérdeztem tőlük, hogy akarnak-e játszani, természetesen akartak, hiszen azért vettek. Miután általában elnyertem tőlük a golyókat, a gyerekek, vissza akartak menni az üzletbe a maradék pénzükön golyókat venni, de én azt mondtam, hogy kétszer annyi golyót adok a pénzükért, mint az apám. Miután apám megtudta, hogy tönkre akarom tenni, két óriási pofont kaptam, de a kereskedelmet nem tudta kiverni belőlem.
Egy jó vállalatvezető jobb jogász, mint a jogásza, jobb könyvelő, mint a könyvelője, jobb szakértő, mint a szakértője. Mindenhez érteni kell ahhoz, hogy sikeres legyek.
Három dologba kell befektetni: egyharmad aranyba, egyharmad értékpapírba, egyharmad ingatlanba. Valamelyik a három közül mindig megy, ha meg nem, akkor kell venni.
Romániában elveszítettem 1,5 millió dollárt. Megráztam magam, hazajöttem, és megfogadtam, hogy soha többet nem megyek olyan országba üzletelni, ahol nem beszélem a nyelvet.
Minden jónak látszó ötletet kipróbálok, megvalósítok. Ha látom, hogy megy valami, akkor rámászok. Ha nem megy, akkor meg elaltatom.