Mai ember, minden idők legvadabbikának embere, próbálj mindenek előtt ember lenni, s ha felfogtad, mit jelent embernek lenni, csak akkor törődhetsz hazával, társsal és baráttal.
Ember, a világból csak
A sajátod érdekel,
A szükség határát, ó, ritkán hagytad el.
Azon túl szintén van világ,
Gondolhatod, ott gondolnak rád,
S értük a mindent jól vigyázd!
Sose tegyél képességeidet meghaladó ígéreteket! Ne ígérj olyasmit, aminek nem tudsz megfelelni!
Tudnod kell azt is, hogy nem létezik új vagy kivételes probléma. Mindig kikérheted olyan emberek tanácsát vagy véleményét, akik előtted már megjárták ugyanazt a poklot.
Sose tárgyalj reggel tíz óra előtt vagy délután négy óra után, mert vagy mohónak tűnsz, vagy kétségbeesettnek.
Beszélj nyájasan, de azért legyen nálad egy jó nagy furkósbot is!
Mit szeretőjének búg kéjjel az asszony,
jó, ha a szélbe vagy a fürge patakba írod.
Tanulj valamit. Sok olyan ember van, aki már lemondott az életről. Ezek az emberek nem bosszankodnak, nem sírnak, hanem csak várják, hogy múljon az idő. Nem kértek az életből, ezért már az élet sem kér belőlük. Téged is ez a veszély fenyeget; cselekedjél, nézz szembe az élettel, ne mondj le róla.
Nem szabad annak élned, amid nincs. Inkább élj úgy, mintha bármit megtehetnél, amiről álmodsz.
Ne hagyd, hogy a félelmed visszatartson az álmaid megvalósításától. Tekints úgy a félelmedre, mint valami füstérzékelőre. Figyelj oda rá, ha megszólal, nézz körül, hogy valós veszély fenyeget-e, vagy csak megszólalt a riasztó. Ha nincs igazi vészhelyzet, felejtsd el a félelmed és éld tovább az életed.
Arra ne legyetek hiúk, hogy tehetségesek vagytok. Ezt ugyan nem magatoknak köszönhetitek, nem ti alkottátok meg magatoknak. Csak az számít, hogy mire juttok a tehetséggel. Az adottságra nagyon vigyázzatok, nehogy eltorzítsátok vagy eltékozoljátok, amitek van. Dolgozzatok, állandóan csak dolgozzatok és tápláljátok a talentumot.
Élj most!
légy merész ma!
cselekedj mindjárt!
Ne hagyd magad lassan meghalni!
Ne vond magadtól meg a boldogságot!
Minden reggel, amikor fölkelsz, keresd meg magadban azt a gondolatot vagy érzést, amiért érdemes élni.
Az őszinteség szép dolog, de nem mindig kifizetődő. Ne hallgassatok az erkölcscsőszökre, akik azt prédikálják, hogy mindig mondjuk ki, amit gondolunk – a dolog hamar visszafelé sülhet el.
Soha nem szabad olyasmire gondolnod, amitől félsz. Csak arra gondolj, amire vágysz, és meglásd, megtörténik… mert megteremted!
Ha szárnyak nélkül születtél, ne akadályozd semmivel, hogy kinőjenek… Kelj föl korán, dolgozz keményen. Nem fog megártani: a fejed dolgozik, a tested tevékeny.
Abban a pillanatban, hogy úgy érzed, nem megy tovább, vegyél egy nagy levegőt, és tudd, hogy erős vagy. Higgy abban, hogy elég szép a szíved, az életed, hogy elég vagy. Ha nem éreznéd, tegyél érte: tudd, hogy mi az elég, és érd el.
Ne hidd, hogy ha megszöksz, akkor megszabadulsz a problémáidtól, mert a szökés önmagában nem elég, hogy megváltozzon az ember. A megoldást ne kívül keresd, mert az benned van.
Mindannyian gyerekkorunk óta azt hallgatjuk, hogy azt, amire vágyunk, lehetetlen elérni. Ahogy telnek az évek, úgy halmozódnak fel bennünk az előítéletek, a félelmek és a vétkek homokszemcséi. Szabadulj meg tőlük! Ne holnap, ne is ma éjszaka, hanem most, azonnal.