Az orvos ügyet sem vet sokszor a tüneteire, mert azt hiszi, ő nem lehet beteg.
Ha valaki elégedetlen az életével, a változtatás a mentális egészség jele.
– Azt táplálják belénk, hogy csak soványan lehetünk sikeresek.
– Nem. Azt, hogy aki sovány, az nézhet ki jól, és a világunk azokat szereti, akik valamennyire jól néznek ki.
– Azt kéne üzenni nekik, hogy az egészség a lényeg.
Nem minden sérülés felszínes. A legtöbb seb mélyebb, mint gondoljuk. Nem láthatjuk szabad szemmel. És aztán vannak olyan sebek, amik váratlanul érnek. Bármiféle seb vagy betegség esetén a trükk az, hogy mélyre kell ásni és megkeresni a baj forrását.
Könnyű úgy gyors megoldást javasolni, hogy nem tudunk sokat a problémáról, ha nem tudjuk a mögöttes okokat, vagy egyszerűen, hogy milyen mély is a seb valójában. Az első lépés a gyógyulás felé az, hogy pontosan beazonosítjuk, honnan ered a gond. De az emberek ezt nem szeretik hallani. El kell felednünk a múltat, ami ide juttatott bennünket, elhessegetni az esetleges jövőbeni komplikációkat, és ambuláns gyógyírt kell találnunk.
Ha nagyon akarod, megtalálod a reményt. Egy gyerekben, egy bárban elhangzó dalban, vagy annak a szemében, akit szeretsz. És ha szerencsés vagy – úgy értem a földkerekség legszerencsésebb embere – abban, aki ugyanúgy szeret téged, mint te őt.
Ha a bűnöd az, hogy mindhalálig szerettél, a büntetésed az lesz, hogy azután is az ő nevét kell kiáltanod.
A hűség nem az, amikor más akaratával szembemész, barátom. A hűség az, ha önmagad akarata szerint teszel.
Akkor is lehetsz hűséges, ha elfutsz valaki elől, és akkor is, ha odafutsz valakihez.
Minden, ami hűséggel kezdődik, árulással ér véget.
Micsoda megfoghatatlan dolog ez a hűség! Vajon a titoktartás lenne a valódi hűség, vagy a hallgatás? Hallgatás akkor is, ha az életünk múlik rajta? Vagy egészen egyszerűen olyan, mint a halál, ahol nincs alkudozás, ha átlépted a határt, ott is maradsz. Bármilyen remény is élteti az embert, ha a hűség elillan, nincs, aki megmenthet bennünket a végzetünktől. Kicsit olyan, mint a gonoszság, az mindig ott lapul az emberben. Suttog nekünk valahol legbelül, mígnem elfelejtjük, kik vagyunk. Amikor pedig eljön az elszámolás ideje, már nem ismerünk hűséget.
Egy pasi olyan, mint egy keresztrejtvény a New York Times-ban: idegesítő, bonyolult és megfejthetetlen.
A férfiak előbb-utóbb mindig csalódást okoznak – hogy is ne okoznának, amikor annyi mindent várunk tőlük?
Veszélyes férfiak járnak közöttünk, és nem mindig tudhatjuk biztosan, hogy kik ők, vagy hogy milyen titkokat rejtegetnek, de ha a legrosszabb sejtéseink beigazolódnak cselekedhetünk. Ha a szándékaik lelepleződtek, lépéseket tehetünk, hogy megvédjük magunkat és szeretteinket. Valóban, veszélyes férfiak szörnyű károkat okozhatnak, de olykor a legnagyobb veszélybe önmagukat sodorják.
Senkinek nem múlhat a karrierje azon, hogy egy bizonyos személy ott van vagy nincs. Az csak rajtad múlhat.
Ha egyszer valamivel sikered volt, a világ belegyömöszöl egy dobozba, és rád ragaszt egy címkét. Ha megpróbálsz valamit másképp csinálni, egyszeriben fenyegetéssé válsz. Az igazi próbát az jelenti, hogy hogyan tudod kezelni a kudarcot.
Az életben csak egy dolog biztos – leszámítva a halált és az adózást. Mindegy, mennyire próbálkozol, mindegy, mennyire jók a szándékaid, akkor is hibázni fogsz, és megbántasz másokat, és téged is megbántanak. És ha fel akarsz épülni, csak egyetlen dolgot mondhatsz: megbocsátok. Ha valaki igazságtalan, mi igazságra törekszünk. Megbocsátás nélkül a régi viták nem ülnek el. A régi sebek nem hegednek, és a legtöbb, amit remélhetünk, az az, hogy egy nap szerencsénk lesz, és feledni tudunk.
Ha mindenki hazudik körülöttünk, az igazság fájdalma cselekményként fog hatni.
A hazugság olyan, akár a gyerek: keményen megdolgozunk érte, de megéri, hiszen a jövőnk múlik rajta.