A szépség nem minden, de jó nézni.
Sorozat idézetek
Maga látja a valódi világot, és látja azt is, hogy milyen lehetne. Csak azt nem látja, amit mások látnak, az óriási szakadékot a kettő között.
Akkor a legnehezebb hősnek lenni, mikor senki sem várja el tőlünk.
Én hiszek ebben a világban és az emberekben, akikért a barátaim az életüket adták. Hiszek benne, hogy az embereket érdemes megmenteni.
Az emberek elhiszik, amit el akarnak hinni, mindenre magyarázatot keresnek, és belekapaszkodnak. Végül már nem számít, hogy mi a trükk és mi a valóság, csak az számít, hogy hisznek benne.
A hit egy ok nélküli hűség valamiben, ami logikailag lehetetlen.
A család kemény dió, néha a legkeményebb a világon – szeretni és hagyni, hogy viszontszeressenek.
Semmi sem köt össze úgy egy családot, mint egy szörnyű, sötét titok.
Amikor fogsz egy rakás összetört darabot, és a megfelelő módon rakod össze őket, akkor valami új lesz belőlük, és hirtelen nem érzik már magukat annyira töröttnek; és biztos vagyok benne, hogy ezt nevezik családnak.
Egy családnál a közös jövő a legfontosabb.
Az otthon egy csatamező. Közel akarnak kerülni magához, hogy olyasvalaki legyen, aki már nem is.
Nem tudom, feltűnt-e, de a képem a tökéletes esküvőről folyton változik. Egyik nap fehér rózsát akarok, másnap liliomot. Először egy hárfást, aztán egy vonósnégyest. Csak egyvalami állandó, és az te vagy.
– Imádom az esküvőket, a szerelem és remény ünnepe, és van torta.
– A menyasszony eljátssza, hogy szűz, a vőlegény eljátssza, hogy megtalálta az igazit, és az örömszülők eljátsszák, hogy kedvelik egymást. A hazugok karácsonya.
– És mégis szép.
Ígérhetném, hogy szeretni és tisztelni foglak, hogy veled leszek betegségben és egészségben, mondhatnám, míg a halál el nem választ, de nem fogom. Ilyeneket csak az optimista párok mondanak. Teli remény, de én nem optimistán állok itt az esküvőmön, sem reménnyel telve. Én nem vagyok optimista, és nem is reménykedem, én elszánt vagyok, szikla szilárd, és tudom, a szív embere vagyok. Én szétszedem őket, majd összerakom, a kezemben tartom. A szív embere vagyok. Egy dolog biztos: te vagy a társam, a szerelmem, és a legjobb barátom. A szívem, az én szívem érted dobog, és ezen a napon, az esküvőnk napján egyet ígérhetek: megígérem, hogy a szívemet átnyújtom neked, neked adom magam.
– Az idő mindent megváltoztat.
– Mindenki ezt mondja, de ez nem igaz. Csak a tettek hoznak változást. Ha nem tesz semmit, nem változik semmi.
Semmi sem tart örökké. Eljön az idő, amikor mindannyiunknak búcsút kell venni a világtól, amit ismertünk, búcsút mindentől, amit magától értetődőnek tartottunk, búcsút azoktól, akikről azt hittük, sosem hagynak el. És mikor ezek a változások végre szemet szúrnak, mikor az ismerős távozik, és az ismeretlen átveszi a helyét, mi mindannyian csupán annyit tehetünk, hogy így köszöntjük: Isten hozott!
Nincs jobb orvosság a boldogságnál. Maximum a nevetés.