Amikor kicsi voltam, azzal szórakoztattam anyukámat, hogy Mick Jaggert utánoztam. Nem voltam jó semmiben, ezzel viszont mindenkit sikerült megnevettetnem.
Szeretem azokat az embereket, akik megnevettetnek. Őszintén mondom, mindennél jobban szeretek nevetni. A nevetés nagyon sok betegség gyógyszere, és a nevetésre való hajlam talán a legfontosabb emberi tulajdonság.
Nevess annyit, amennyit csak lehet. Nevess mindig. Ez a legjobb, amit magunkért és egymásért tehetünk.
Nem tökéletes. Te sem vagy az, és együtt sem lesztek soha azok. De ha meg tud nevettetni legalább egyszer, tartsd az életedben, és add a lehető legtöbbet, ami tőled telik.
Ismered azt az érzést, amikor nevetni készülsz? Amikor valami buborék készül felpukkanni benned. Amikor a nevetés buborékként tör fel, de még nem tört ki belőled? Na ilyen érzés Istent érezni.
Nem vagyok optimista alkat. Az viszont alapvető, hogy a helyzetünkön nevetnünk kell, nevetve gondolkodnunk a lehetséges megoldásokon, vagy csak oldani a feszültséget.
Szerintem nincs is annál nagyobb jótétemény, mint nemes módon nevettetni: ez a legnagyobb ajándék.
A humor kioltja a félelmet. Amikor nevetünk, nem félünk
Ha Istent akarod megnevettetni, nincs más dolgod, mint a terveidről mesélni neki.
Azon a napon válik az ember igazán felnőtté, amelyiken először nevet magán tiszta szívből.
Egy komikus személy általában azért komikus, mivel nem tud erről. A komikum tudattalan. (…) A nevetés főképpen ebben az értelemben csiszolja az erkölcsöket. Arra késztet, hogy már most igyekezzünk annak látszani, aminek lennünk kellene, és amivé egy nap bizonyára leszünk is.
Az egyetlen gyógymód a hiúságra a nevetés, és az egyetlen fogyatékosság, ami nevetséges, az a hiúság.
Minden élőlény között csak az ember tudja előre, hogy meg fog halni, mégis, egyedül az ember tud nevetni. Megnevettetni az embert annyi, mint elterelni figyelmét a halálról.