A reménység egy emberi érzés, mely szerint az életnek és a munkának mindig van értelme. Vagy él benned ez az érzés, vagy sem, teljesen függetlenül attól, hogy valójában milyen is körülöttünk a világ.
Örülök, hogy kukás lettem, mert ha ez nincs, én se lennék most itt. A másik, hogy sokat tanultam az öregektől. Egy nap alatt láttam vagy 150 új arcot. Ma már rögtön tudom valakiről, hogy fain gyerek, vagy tartani kell tőle. Kukásként sokszor megjártam. Jót beszélgettünk, aztán felköpött a főnöknél. Akkor nem láttam benne a spiclit. Ma már igen. Csak az volt a baj, hogy szégyelltem, hogy kukás vagyok.
Van-e szomorúbb nap az újév első napját követő munkanapnál?
Annyi pénzem van, amennyiért megdolgozom. Ha nem írok cikket, ha nem csinálok talkshowt – nem keresek. Ha ne adj’ Isten, most hanyatt esnék a kávézóból kifelé menet, és otthon gyógyulgatnék, akkor nem lenne pénzem. Persze eddig is megoldottam mindig valahogy. Ha véget ért egy projekt, mindig jött egy másik, a Jóisten ilyen szempontból velem van, mert folyton ad valamit.
Minden egyes napomon hálát adok a lehetőségekért, amiket az élettől kaptam, de a munka, amit végzek csak egy munka, amit végzek. Én is csak egy vagyok a sok ember közül, akik egy filmen dolgoznak. A munkám nem fontosabb a többiekénél. Mindenkinek megvan a szerepe egy forgatáson, és a legfontosabb, hogy csapatként dolgozzunk együtt.
VEZESS, HOGY DOLGOZHASS – DOLGOZZ, HOGY VEZETHESS! – Utálok autózni, de csak így tudok munkába menni. – Utálom a munkámat, de valamiből fizetnem kell a kocsi részleteit.
















