Aki ismer, az tudja, milyen ember vagyok. Tudom, hogy nem vagyok egyszerű eset, de összességében nem tartom magam rossz embernek. Aki egy újság beszámolója alapján fog megítélni, az nem érdekel, annak nem fogok adni a véleményére.
Dudás Miklós
1991. április 14. - 2005. január 5.
magyar világbajnok kajakozó
Dudás Miklós legőszintébb gondolatait gyűjtöttük össze neked, amelyek a küzdeni akarásról, a sportemberi kitartásról és az élet nehézségeivel való szembenézésről szólnak. Meríts motivációt a világbajnok kajakos szavaiból, aki szerint a sikerhez vezető út nemcsak fizikai erővel, hanem mentális fegyelemmel van kikövezve.
Az igazi eredmény nem fogja érdekelni a bulvársajtót, de elég egyetlen hiba és máris hatalmas címlapsztori lesz belőle, méghozzá úgy tálalva, hogy annak alig van köze a valósághoz.
Rájöttem, hogy az élet nem csak a kajak-kenuról szól. Én nagyon hamar odakerültem az élre, jöttek az eredmények, a szponzorok. Nem mondhatom, hogy ezt nem értékeltem, de amíg eközben mindenki tanult – én nem. Inkább csináltam még egy edzést és hiába mondták, hogy mi lesz, ha lesérülsz vagy közbejön bármi. Azt gondoltam, én leszek az egyetlen, akinek nem kell tanulnia, aki nem sérülhet meg, akinek mindig minden álomszerűen össze fog jönni. Hát nem így lett. Az élet felnyitja az ember szemét.
A mai világban igazi luxus, ha abból meg tudsz élni, amit szeretsz csinálni.
Nyilván szerettem volna olimpiai bajnok lenni vagy legalább érmes, de nem feltétlen ez a boldog élet titka. Rengeteg olyan olimpiai bajnokot ismerek, akik nem boldogok. Nem feltétlen kell ez az élethez, nekem a hatodik helyig sikerült eljutnom, de mindenem megvan. Boldog ember vagyok, gyönyörű családom van, igazán szerencsésnek mondhatom magam. Hálás vagyok mindenért amit a sporttól kaptam.
A kajakozás azért szép élet. Azt csinálod, amit szeretsz, utazol is rengeteget, a barátokkal vagy, nyilván amikor ennek vége, az megviseli az embert, de előbb utóbb tudomásul kell venni, hogy vége. Mindenki tudja ezt az élsportolók közül, lelkileg azért készülsz rá, hogy ez nem tart örökké, mindig jönnek a fiatalabb generációk.
A kajak egyes mindig a legnagyobb királyság, akármilyen távon, én pedig olimpiai döntőben voltam. Az pedig marha nagy érzés, amikor 200 méterre vagy a céltól, attól, hogy olimpiai bajnok legyél, azért ezt nem sok ember mondhatja el. Ezt bőven úgy éltem meg, mintha olimpiai bajnok lettem volna, mert tényleg nagyon büszke voltam rá.
Megtapasztaltam, hogy mit okoznak ezek a szerek, a mély depressziótól kezdve addig, hogy ha nem hagyod abba, akkor belehalsz, ha abbahagyod, akkor elvonási tüneted lesz. Hiszen ezek azért szintetikus anyagok, amiket az ember hónapokon keresztül használ. Ha most üzennem kéne bárkinek, a fiataloknak, azt mondanám, hogy ne kezdd el! Ne azért ne kezd el, mert megbuksz egy doppingteszten, és akkor „hű, mi lesz”, hanem a saját magad, és az egészséged miatt ne kezd el!